Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Nemzeti Bank jelenleg hivatalban lévő elnökének már jelölése is vitákat kavart, sokan féltették a Fidesz-kormány pénzügyminiszterének jegybankelnökké kinevezésétől az MNB függetlenségét. Járainak mozgalmas elnökség jutott, szembe kellett néznie mind erős, mind pedig gyenge oldali spekulációs támadással a forint ellen, nevéhez fűződik a forint árfolyamsávjának utólag elismerten hibás lépésnek bizonyult eltolása 2003 nyarán, emlékezetes vitákat folytattak a mindenkori pénzügyminiszterrel, elnöki periódusában vezették be az inflációs célkövetés rendszerét és bővítették ki a monetáris tanácsot, ami csaknem az Alkotmánybíróságon végződött. Elemzői vélemények szerint a Járai-éra legmarkánsabb vonása mégis a kommunikáció és súlyának szembetűnő erősödése. Az MNB kommunikációja rendkívül aktívvá vált, ezt egyébként a központi bank vezetésének és magának az elnöknek is szemére hányják, mondván, sokszor beszél feleslegesen, illetve politikailag motiváltan. Az elnök ezekre a megjegyzésekre rendre azzal replikázik, hogy csak a valós helyzetet tárja fel. A Járai Zsigmond vezette jegybank mindenképpen sikeresen, a forint különösebb megingása nélkül vezényelte le az alapkamat 12,5 százalékról a jelenlegi 6 százalékra mérséklését, a monetáris tanács viszonylag szilárdan ellenállt a különböző irányokból érkező nyomásnak. Voltak persze meleg pillanatok, amikor – ahogy egy kereskedő fogalmazott – „mindegy, hogy mit mond Járai, ha megjelenik a neve a Reutersen, esik a forint”.
