Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Molnár Csaba
Úgy tűnik, a kormány végére akar járni a sok éve húzódó kazah gázadósságnak. Tegnap ugyanis megjelent a Magyar Államkincstár (MÁK) pályázati felhívása a jamburgi egyezményből fakadó - igaz, Kazahsztán által el nem ismert - gázkövetelés értékesítésére. Információnk szerint a magyar számítás szerint hozzávetőleg 1,4 milliárd köbméter földgázról van szó, amely még a tengizi szénhidrogén-lelőhelyek feltárásához kapcsolódó magyar beruházások kapcsán keletkezett. A pályázati csomagot az érdeklődők a következő négy nap vásárolhatják meg, a beadási határidő február 22. A MÁK tehát nem vesztegeti az időt. Kérdésünkre a pénzügyi tárcánál azt mondták: folyamatosan monitorozzák a piacot, s most látták elérkezettnek az időt a pályázat kiírására. Magyarország ezer köbméterenként 210 dollárért vásárolja a gázt Oroszországból, s ez várhatóan 250 dollárra emelkedik, a kazah adósság így első közelítésben csaknem 300 millió dollár, s arról még nincs is szó, hogy az évtizedes halasztás után mennyi kamat illeti meg Magyarországot, s hogy ezt földgázra vetítve hogyan számolják ki.
A szovjet utódállamok közül Kazahsztán utolsóként „lóg” ezzel az adóssággal, és Budapest sok éve próbálkozik a behajtással, eddig nem sok sikerrel. Államtitkári, pénzügyminiszteri, kormányfői, sőt elnöki szinten is folyt a kommunikáció a tartozásról, a kazahok azonban mind ez idáig kibújtak a törlesztési kötelezettség alól. Bár a függetlenné váláskor Almati elismerte, hogy az 1992. január 1-je utáni szolgáltatások árát nekik kell megfizetniük Magyarországnak. Ez azonban csak deklaráció formájában jelent meg, kormányközi megállapodás nem született, bár a kazah miniszterelnök 1996-os magyarországi látogatása alkalmával a kérdés szerepelt a tárgyalások napirendjén. Legutóbb Bársony András külügyi államtitkár tárgyalt két éve az adósságról. Az 1991 végéig Kazahsztánban végzett magyar munkálatok kifizetését Moszkva átvállalta és rendezte, az adósság fejében az oroszok több mint 13 milliárd köbméter földgázt szállítottak Magyarországra. Az építéssel és szereléssel megbízott Vegyépszer azonban egy ideig még folytatta tevékenységét a már független Kazahsztánban.
Az ügymenetet nehezíti, hogy a kazah törvények értelmében az időközben magántulajdonba került tengizi olajmezőt terhelő adósság törlesztése kikerült az állam feladatai közül. A kazah állam a komplexum jelentős hányadát 1993-ban negyven évre eladta a Chevron amerikai olajcégnek.
