napi gazdaság
Ha meg tudnak egyezni a módosító indítványokról a parlamenti pártok, akkor még februárban végszavazásra kerülhet a közel egy évtizede csúszó magyar lobbitörvény. Az érdekkijárási tevékenységet már az Orbán-kabinet is megkísérelte szabályozni, ám a mostanitól teljesen eltérő alapkoncepcióval. Akkor a korrupcióellenességre koncentráltak, most viszont egy a lobbizást üzletszerű tevékenységként felfogó, csak annak legális formáira kitérő javaslatot tárgyalhat a parlament. A törvény az érdekérvényesítés e formáját csak az azt üzletszerűen, megbízás alapján végző személyek, illetve szervezetek számára tenné lehetővé, ezen viszont több módosító indítvány is változtatna. A Fidesz és az SZDSZ is nyújtott be olyan módosítókat, amelyek komolyan megváltoztatnák a tervezet tárgyi hatályát: mindkét párt úgy véli, hogy a lobbizást nem szabad megengedni minden közhatalmi döntésnél, csupán a jogszabályalkotáshoz kötődőek esetében. Elutasítják a pártok a hatósági, a koncessziós és a közbeszerzési ügyekben való érdekkijárást is. A tervezet lényeges eleme a lobbista beszámoltatása, illetve tevékenységének nyomon követése; a Fidesz szerint a döntéshozó számára (is) elő kell írni beszámolási kötelezettséget. Magyar szakmai körökben nemcsak a szabályozástól várják a tevékenység megítélésének változását; a jelenleg éppen az évszázad lobbistabotrányát figyelő USA példája is azt mutatja, attól hogy hivatásos lobbista valaki, még lehet korrupt.
