Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha meg tudnak egyezni a módosító indítványok kérdésében a parlamenti pártok, akkor még februárban végszavazásra kerülhet a közel egy évtizede dédelgetett lobbitörvény. Az érdekkijárás tevékenységét már az Orbán-kabinet is megkísérelte szabályozni, ám a jelenlegi tervezettől teljesen eltérő alapkoncepcióval. Az egykori törvénytervezet központjában a korrupcióellenesség állt, míg az Országgyűlés most egy a lobbizást üzletszerű tevékenységként felfogó, csak annak legális formáira kitérő javaslatot tárgyalhat. A törvény alapkoncepciójának sokat vitatott pontja, hogy az érdekérvényesítés legális formáját csak az azt üzletszerűen, megbízás alapján végző, megfelelő képesítéssel rendelkező személyek, illetve szervezetek számára teszi lehetővé, vagyis nem tartoznak a tervezet hatálya alá a társadalmi és civil szervezetek, az önkormányzatok és az azok tulajdonában álló cégek vezetői, de azok a vállalatvezetők sem, akik menedzseri vagy igazgatói pozíciójuknál fogva – s nem képesítés, megbízás alapján – végeznek alkalomadtán érdekérvényesítő tevékenységet.
A törvényjavaslat személyi hatályát több módosító indítvány is változtatná. Dávid Ibolya, az MDF elnöke a civil és érdek-képviseleti szervezetek integrálását javasolja, mondván, enélkül a jogszabály csak az üzletszerűen lobbizó cégek piacát erősíti, s szabályozatlan szférába utalja a társadalmi szervezetek ez irányú tevékenységét (e szervezetek többnyire nem rendelkeznek elég pénzzel ahhoz, hogy profi érdekkijárót fogadjanak). Vastagh Pál szocialista képviselő pedig kivenné a tervezetből az önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek tagjait, tisztségviselőit és felügyelőbizottsági tagjait a lobbizástól eltiltó passzust. A szóban forgó személyek szakértelme ugyanis ezt indokolja, olyan megkötéssel, hogy saját önkormányzatuk ügyeiben nem járhatnak el.
Komoly változást jelenthet, ha a T. Ház megszavazza a tervezet tárgyi hatályát módosító javaslatokat, amelyeket hasonló tartalommal a Fidesz és az SZDSZ nyújtott be. Mindkét párt úgy véli, hogy a lobbizást nem szabad megengedni minden közhatalmi döntésnél, csupán a normatív, vagyis jogszabályalkotáshoz kötődő döntések esetében. Kategorikusan elutasítják a pártok a hatósági, a koncessziós és a közbeszerzési ügyekben való érdekkijárást, mondván, ezek lefolyását egyértelműen más jogszabályok határozzák meg, az ügyfelek számára adott a jogorvoslati lehetőség, álláspontjukat a jelenlegi szabályok adta kereteken belül is ismertethetik a döntést meghozó szervvel. A Fidesz így csak akkor szavazza meg a jogszabályt, ha az ezzel a módosítással kerül végszavazásra – mondta lapunknak Répássy Róbert, a párt képviselője. Az SZDSZ fenntartja a Kóródi Mária és Kis Zoltán képviselők által jegyzett javaslatot a februári szavazáskor, ám azt egyelőre nem döntötte el, hogy a végszavazáskor kötik-e voksukat e módosítóhoz – közölte lapunkkal Kóródi Mária.
A tervezet lényeges eleme a lobbista beszámoltatásának, illetve tevékenysége nyomon követésének rendszere. Az eredeti javaslat szerint csak a majdan egy kormányrendelet által meghatározandó szervezetben nyilvántartott személyek folytathatnak lobbitevékenységet, amelyről negyedévente kellene nyilvános jelentést írniuk (kit, milyen ügyben, milyen eszközökkel és miről informáltak). A szakma kívánságának megfelelően egy kormánypárti módosító fél évre változtatná a jelentéstételi kötelezettség periódusát, a Fidesz viszont megfordítaná a számon kérés logikáját. Szerinte nem (vagy nem csak) a lobbista, hanem a döntéshozó számára (is) elő kell írni beszámolási kötelezettséget, mégpedig a kérdéses döntés megszületését megelőző időzítéssel. Ehhez hasonló megoldást alkalmaz a tavaly hatályba lépett lengyel lobbitörvény.
