Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az önkormányzatok autonómiája a saját forrás hiányában egyre inkább beszűkül, a településeken sokszor az alapvető feladatokat nem tudják megoldani, ám lényegesen nagyobb forrást tudnak szerezni olyan fejlesztésekre, amelyek „luxusnak” számítanak az ott élők számára – mondta lapunknak Zongor Gábor. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára szerint a magyar fejlesztési politika fogyatékossága, hogy a települések függetlensége egyre csökken. Zongor úgy véli, a kormány eltökélt ugyan a forrásdecentralizáció ügyében, de annak mértéke nem megfelelő, a döntések még mindig távol születnek a felhasználás helyszínétől. Számos forrást kezelnek minisztériumi szinten, ami azért nem szerencsés, mert a pályázati feltételeket helyismeret nélkül határozzák meg.
Az önkormányzatok fejlesztésre fordítható saját forrása alapvetően a helyi adóbevételekből – elsősorban az iparűzési adóból – származik, a települések jelentős része viszont ebből nem szed be annyit, hogy számottevő mozgástere legyen – hangsúlyozza Zongor. Ahol lenne elegendő saját bevétel a fejlesztésre, oda kevesebb központi normatíva jut, így kénytelenek a működésre fordítani a helyben képződő többletforrást.
Az uniós csatlakozás óta jóval több fejlesztési forrás áll az önkormányzatok rendelkezésére, ugyanakkor megfigyelhető egyfajta kényszerű átrendeződés a célok között. Bármennyire is fontos egy fejlesztés, ha azt csak önerőből vagy kevés támogatással kéne megvalósítani, inkább lemondanak róla egy kevésbé fontos, de nagyobb mértékben támogatott cél érdekében – véli Nagy Sándor, Szeged alpolgármestere.
Az Országos Területfejlesztési Hivatal (OTH) adatai szerint idén jelentősen nő a régiók és megyék által önállóan elosztható támogatások összege. A megyei területfejlesztési tanácsok a tavalyi 16,9 milliárd forinttal szemben idén 19,87 milliárd forintról döntenek, eközben a központosított címzett támogatásra 56,2 milliárd forint jut. A forrást térségi szolgáltatás igénybevételét biztosító beruházásokra, jellemzően kórházrekonstrukcióra, oktatási, szociális és kulturális intézmények fejlesztésére, valamint vízgazdálkodási célokra fordítják. Az önkormányzatok tavaly 322 fejlesztési koncepciót nyújtottak be címzett támogatásra, a következő években ennek körülbelül a negyede valósulhat meg mintegy 63 milliárd forint értékben, amelyből 14 milliárd forintot a saját forrás tesz ki. A regionális fejlesztési tanácsok hatáskörébe utalt 8,8 milliárd forintnyi céltámogatás idén a szennyvízelvezetés és -tisztítás megoldására, valamint kórházak és szakrendelők egészségügyi műszereinek beszerzésére fordítható. Kiegészítő céltámogatás elvileg minden önkormányzatnak járna, de az összes jogosult település még sosem kapta meg, mert nem volt rá sem központi forrás, sem elegendő saját tőke. A támogatások mértéke ráadásul egyre inkább beszűkül, a költségvetésben szereplő összeg jobbára a korábbi évek kötelezettségeiből adódik. Az induló új beruházások első ütemére 4 milliárd forint címzett és 2,5 milliárd forint céltámogatás jut 2006-ban.
A cél-, illetve címzett támogatással megvalósuló beruházásokhoz az önkormányzatok további kiegészítő forrást igényelhetnek a megyei fejlesztési tanácsok keretéből. A fejlesztési és vis maior előirányzatot drasztikusan megnyirbálta volna a 2006-os költségvetési tervezet, a TÖOSZ javaslatára azonban a regionális tanácsok keretéből csoportosítottak át forrást, így nem szűkültek be a helyi infrastruktúra javítását célzó beruházási lehetőségek. A támogatások értéke tavaly csaknem 17 milliárd forintra rúgott, idén 11 milliárd forint sorsáról döntenek a tanácsok, úgy, hogy a pénz több mint 60 százalékát a területfejlesztési szempontjából hátrányos helyzetben lévő kistérségekbe juttatják. Ebben az évben egy új, kilencmilliárd forintos előirányzat szolgálja a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását.
