Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavaly a megyei területfejlesztési tanácsok az idei 804 millió forinttal szemben 1,2 milliárd forintot oszthattak szét a természeti katasztrófákkal kapcsolatos károk helyreállítására és védekezésre. A legtöbb megyében, különösen az ár-, illetve belvíz veszélyének kitett területeken már kora tavasszal kimerülnek a források, így a Belügyminisztérium (BM) központi vis maior-alapjából kérnek támogatást. A többletigények ellenére nem decentralizálják az alapot, mert azzal kedvező időjárás esetén feleslegesen kötnék le a központi költségvetés forrásait. Tavaly több mint 1,249 milliárd forintnyi támogatást kaptak a helyi önkormányzatok a tárcától, amelynek jelentős részét a védekezés költségeire, a bel- és árvíz, valamint vihar okozta károk helyreállítására használták fel. Az idei költségvetésben eredeti előirányzatként – az előző évekhez hasonlóan – 240 millió forint áll rendelkezésre vis maior-tartalék címen. A kormány a mostani belvízhelyzethez hasonló esetekben csoportosít át forrást a természeti katasztrófákkal kapcsolatos kiadásokra: szerdai hatállyal kétmilliárd forinttal emelték az alapot az általános tartalék terhére.
A NAPI Gazdaság által megkérdezett területfejlesztési tanácsok nem aggódnak amiatt, hogy ebben az évben kevesebbet oszthatnak szét saját kezűleg, mivel a BM alapjára mindig számíthatnak. A hatáskörükbe utalt keret ugyan csökkent az idén, a vízelvezető rendszerek karbantartására és fejlesztésére viszont jóval többet lehet fordítani a 2005-ben létrehozott területi kiegyenlítést szolgáló felzárkóztatási alapból.
