Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem változtatnak a jegybankárok az irányadó alapkamaton – vélik a lapunk által megkérdezett elemzők. Valószínűleg a monetáris tanács (MT) szigorúbb tagjainak álláspontja érvényesül, s nem a vágás mellett álló tagok álláspontja – mondta Nyeste Orsolya, az Erste bank elemzője. Hasonlóan vélekedik Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír elemzője, aki egyhangú tartást vár a hétfői MT-üléstől, mondván egyik irányú változtatás sem indokolható meg hitelt érdemlően. Ugyancsak egyértelmű tartási várakozást mutat a Reuters tegnap napvilágot látott konszenzusa. Adamecz Péter, a jegybank alelnöke azonban a hírügynökségnek nemrégiben tett nyilatkozata szerint egyes MT-tagok további kamatmérséklést sem tartanak kizártnak, tekintettel a mérséklődő inflációra. A Dresdner Kleinwort Wasserstein (DrKW) elemzői szerint az alacsony inflációs környezet (NAPI Gazdaság, 2006. január 18., 1–2. oldal) és a kedvező rövid távú kilátások miatt nem nehezedik erős, azonnali kamatemelési nyomás az MNB-re. A piac jelenleg az eddig beárazott emelési várakozásokat árazza ki, komolyabb vágási várakozás egyelőre nem mutatkozik.
A monetáris tanács legközelebbi kamatváltoztatását illetően teljes a bizonytalanság. Nyeste Orsolya szerint az utolsó negyedévben elképzelhető minimális kamatvágás – különösebb esemény hiányában. A nemzetközi környezet komolyabb változása, a forint megingása, a tőkebeáramlás csökkenése esetén azonban emelésre is kényszerülhet az MT – igaz, az elemző szerint rövid távon nem mutatkozik a forint gyengülésére utaló jel. A DrKW szerint a kiábrándító költségvetési adatok kockázata, az Európai Központi Bank folytatódó kamatszigorítása, valamint a magyarországi infláció második félévre valószínűsíthető visszagyorsulása arra utal, hogy még az első félévben kamatemelés várható. Török Zoltán ezzel szemben az év végéig összesen 50 bázispontos mérséklésre számít a második félévben, azonban hozzáteszi, hogy a prognózisnak nincs biztos alapja, ugyanis nem tudni, merre mozdul az új kormány. Amennyiben hatékony fiskális konszolidáció veszi kezdetét a következő ciklusban, úgy lehet vágni, ellenkező esetben az emelés sem lenne meglepetés. Nemcsak az országgyűlési, hanem az önkormányzati választások is kockázatokat hordoznak a forint- és az állampapírpiac, valamint a jegybanki kamatok szempontjából: a komoly eladási hullám csak akkor kerülhető el, ha az új kormány megkezdi a szükséges államháztartási reformokat és hitelessé teszi a deficitcsökkentést – nyilatkozta a Reutersnak Békési Ilona. Az Aegon Értékpapír Rt. elemzője hozzátette: minderre kevés esély mutatkozik a választási évek tapasztalatai alapján. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a nemzetközi befektetői hangulat jelentős romlása esetén lehet kamatemelésre számítani, aminek időpontja nem látható előre. Az államháztartási deficitcél ismételt túllépése és az eurócsatlakozás feltehető elhúzódása indokolttá teheti a magas hozamfelárak fenntartását, ugyanakkor egyelőre kamatemelés sem indokolt, mivel a forint jelenlegi árfolyama nem tartalmaz különösebb kockázatokat, valamint komolyabb tőkekivonás sem tapasztalható a hazai piacokról.
