Autópályákat keres a tőke

Már az autópálya építésének híre elég volt ahhoz, hogy meginduljon a beruházási hullám: a két legnagyobb befektető közül a Flextronics 2000-ben, az Electrolux 2004-ben érkezett – osztotta meg korábbról származó tapasztalatait lapunkkal Giba Tamás, Nyíregyháza alpolgármestere. Az M3-as nyomvonalának meghosszabbítása a tervek szerint 2007 végéig kapcsolhatja be a szabolcsi és hajdú-bihari területeket az országos autópálya-hálózatba. A nyíregyházi önkormányzat már 1996-ban elhatározta egy ipari park létrehozását a tervezett autópálya közvetlen közelében lévő önkormányzati területen.
A Login park honlapja szerint a Flextronics 75 millió dolláros, az Electrolux pedig 65 millió eurós beruházást valósított meg, mellettük sok helyi kis- és középvállalkozás is helyet kapott a parkban – így jelenleg összesen húsz vállalat van a területen, amely már gyakorlatilag teljesen betelt.
Nyíregyháza tavaly májusban elkészült településrendezési terve az autópálya melletti területeket gazdasági területekké nyilvánította; a helyre szükség is van, ugyanis amióta szemmel látható eredményei vannak az útépítésnek, ismét egyre több cég érdeklődik – közölte Giba Tamás. Jelenleg leginkább logisztikai cégek terveznek beruházásokat. A befektetések jót tettek a foglalkoztatásnak is: volt olyan időszak, hogy több mint háromezer ember járt az ipari parkba dolgozni, az Electrolux egyedül ezernél több embert foglalkoztat. Az alpolgármester szerint a helyi adók terén a cégek kedvezményeket kaptak idáig, így szerényebb összegek folytak be az önkormányzathoz, de a kedvezmények az idén megszűnnek.
Debrecenben jelenleg nem állnak sorba a befektetők – mondta lapunknak Percze István János, a Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park Kft. ügyvezetője. Véleménye szerint ennek oka a jelenlegi politikai és gazdasági helyzet – a 2002–2003-as beruházási hullám után 2004-ben és 2005-ben egyre kevesebb befektető érkezett. Az autópálya és az infrastruktúra fontos tényező a befektetőknek, de nem a legfontosabb: Percze szerint mindazonáltal a térség akkor értékelődik majd jelentősen fel, ha lesz összeköttetése az észak-erdélyi autópályával (ami Ártándnál kapcsolódna be a magyar közúthálózatba).
A dél-alföldi térség már rendelkezik autópálya-kapcsolattal. Szegeden eddig a fejlődés gátja volt, hogy az autópálya nem ért el a városig, és korábban az is problémát okozott, hogy az M5-ös Kiskunfélegyházáig meglévő szakaszán irreálisan magas útdíjat kellett fizetni. Az egységes matricás rendszer bevezetése óta kilenc százalékkal nőtt a térségben a cégek árbevétele – mondta lapunknak Botka László. A polgármester szerint óvatos optimizmusra adhat okot az autópálya elkészülte, ám hirtelen, robbanásszerű fejlődésre nem, inkább fokozatos gazdasági fellendülésre számítanak. A térség húzóágazatává az adottságoknak megfelelően a tudásalapú gazdaság – biológiai egészségtudomány, egészség- és gyógyszeripar, környezetvédelem – válhat. A tervek szerint március 11-én átadják az M5-ös országhatárig tartó szakaszát, ami az unió keleti határvárosának országhatáron átnyúló szerepét is erősítheti.
A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) regionális képviselete már december végén növekvő érdeklődést tapasztalt Szeged és térsége iránt, elsősorban Magyarországon lévő ingatlanfejlesztő és termelő cégek részéről – mondta lapunknak Pitó Enikő. Az ITDH dél-alföldi regionális képviseletének igazgatója szerint a jövőben számos olyan cég jelentkezik majd, amelyik befektetéseit autópályához köti, így felértékelődhetnek az M5-ös közelében található térségek ipari parkjai és logisztikai központjai is.