Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár a hulladékgazdálkodás esetében 2006. január 1-jétől a fordított adózás módszerét írja elő a jogszabály az áfaelszámolásban Magyarországon, az osztrák uniós elnökség által promotált szisztéma szélesebb körű alkalmazhatóságát eltérően ítélik meg a NAPI Gazdaság által megkérdezett szakértők. A hulladékgazdálkodásnál az egyenes adózásban rejlő csalási lehetőség meglehetősen széles körű kihasználtsága váltotta ki a módosítást: gyakran elmaradt ugyanis a hulladékot eladó áfaalany részéről a forgalmi adó befizetése, míg az áru vásárlója visszaigényelte az államtól az áfát. A fordított módszer szerint erre nincs lehetőség, mivel az eladó nettó áron számlázza ki a tételt, s az áfát a vevő számítja fel, majd vonja le, amennyiben 100 százalékos levonási joga van.
Az EU-ban több tagállam kért derogációt a fordított adózás alkalmazására, a legtöbben a hulladékgazdálkodás és az építőipar esetében, elsősorban a gyakori visszaélésekre hivatkozva – mondta lapunknak Pénzely Márta, a Deloitte szenior menedzsere. A módszernek vitathatatlan előnyei mellett azonban árnyoldalai is vannak, elsősorban az azzal élő állam költségvetését illetően, ráadásul a fordított módszerben is megvan a csalás lehetősége. Elméletileg előfordulhatna ugyanis, hogy nem áfaalany vevők, vagyis visszaigénylésre, illetve levonásra nem jogosult adózók nem számítják fel, illetve fizetik be a forgalmi adót. A cégek szempontjából ugyanakkor jelentős likviditási könnyebbséget jelenthet, hogy nem kíséri pénzmozgás az áfa felszámítását és levonását. A költségvetést jelentős egyszeri bevételelmaradás érné, amit aztán folyamatos likviditáskiesés követne.
Pénzely szerint a magyar költségvetésben 200 milliárd forintra tehető az az összeg, ami a már befizetett, de még vissza nem igényelt, illetve fizetett áfatételekből adódik. Ez az összeg jellemzően annál nagyobb egy országban, minél bonyolultabbak annak visszaigénylési szabályai, s a magyar rendszer a legkevésbé egyszerűségéről híres. A fordított módszert így azokban a tagállamokban fogadhatják pozitívabb hozzáállással, ahol az egyszerű visszaigénylési rendszer révén csekélyebb a költségvetésnél levő átmenő áfatétel – tette hozzá Pénzely.
Helkán László, a PricewaterhouseCoopers szakértője viszonyt úgy véli: Magyarországon sem volna különösebb akadálya annak, hogy kiterjesszék a fordított adózást egyes, az áfa-bevételek szempontjából kockázatosabbnak bionyuló ágazatok esetében. A büdzsének persze az átmenő tételek híján némi kieséssel kellene számolnia. Véleménye szerint Magyarországon az evázó cégek esetében nem értelmezhető a fordított áfa-elszámolás. Arról, hogy mi lehet a nemrég nyilvánosságra került osztrák javaslat hatása uniós szinten, egyöntetűen úgy vélekednek a szakértők, hogy legfeljebb a gondolkodás indulhat be tagállami szinten a fordított módszer kiterjesztéséről, konkrét lépések aligha következnek rövid távon közösségi viszonylatban.
