Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Többek között Draskovics Tibor, László Csaba, Békesi László és Bokros Lajos volt pénzügyminiszterek, Széles Gábor, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint Sugár András, a T-Mobile Magyarország volt vezérigazgatója is tisztséget vállal valamely felsőoktatási intézmény gazdasági tanácsában. Az összesen 69 kormányzati delegált között öt volt gazdasági és pénzügyminiszter, a befektetői tanács négy tagja, hat bankvezető és 27 vállalatvezető szerepel. A felsőoktatási reform kapcsán felálló testületeknek – az eredeti kormányzati szándéktól eltérően – döntés-előkészítési szerepük lesz az intézményi gazdálkodást (költségvetés, ingatlanvagyon hasznosítása, gazdálkodó szervezetben való részvétel, hitelfelvétel) és intézményfejlesztést érintő ügyekben az elsősorban akadémiai ügyekért felelős szenátusok mellett. A sokszor 30–50 milliárdos büdzsével bíró intézmények az új felsőoktatási törvénynek megfelelően a korábbinál jelentősen nagyobb gazdálkodási autonómiával rendelkeznek, ennek kiaknázására szól a tanácstagok megbízatása.
Mint azt Magyar Bálint oktatási miniszter elmondta, elsősorban az önálló gazdálkodási tevékenység fellendítését, valamint az ingatlanvagyon piaci kiaknázását várja a kormány a kinevezendő szakértőktől. Az intézmények gazdasági társaságot alapíthatnak, együttműködést köthetnek cégekkel, valamint részesedést szerezhetnek vállalkozásokban. A saját bevételek növelése számos eszközzel elképzelhető, ilyen az idegen nyelvű oktatás, a felnőttképzés, a felsőfokú szakképzés fejlesztése vagy a kutatás-fejlesztési tevékenység bővítése. Az akadémiai tevékenység részleges piacosítása már csak azért is elkerülhetetlen, mert a demográfiai hatás következtében a jövőben a nappali tagozatos hallgatói kör szűkülésével lehet számolni.
