Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Csak decemberben adtak az elemzők a mostaninál alacsonyabb előrejelzést az átlagos éves és a 12 hónapra visszatekintő inflációra (NAPI Gazdaság, 2005. december 12., 1-2. oldal). A konszenzus egy évre visszatekintően 3,23 százalékos, átlagosan 2005-re pedig 3,59 százalékos áremelkedést mutat. Novemberről decemberre 0,08 százalékkal csökkentek az árak a szakértők szerint – az utolsó hónap rendszerint 0 százalék körüli havi áremelkedést hoz. A tavalyi átlagos inflációra az elemzők egyöntetűen 3,6 százalékos prognózist adtak Trippon Mariann, a CIB elemzőjének kivételével, aki 3,5 százalékot vár. Januárban még 4,12 százalékos átlagos és 4,19 százalékos decemberi inflációt prognosztizáltak. Az egy évre visszatekintő legalacsonyabb (3,59 százalék) értéket – eltekintve a decembertől – novemberben mondták, a többi konszenzus pedig bőven 3,6 százalék felett volt.
Az átlagos infláció előrejelzése során a szakértők áprilisban ugyan 3,51 százalékos konszenzust hoztak össze, a többi hónapban azonban 3,65 százalék felett voltak a várakozások.
Az év utolsó hónapjának nagy kérdése, hogy mennyiben jön előre, decemberre az 5 százalékpontos áfacsökkentés hatása – az elemzői vélemények szerint az év végén a mérséklés kisebb része jelent meg. Az infláció lassulását segítette az üzemanyagárak csökkenése, valamint a ruházati termékek és a tartós fogyasztási cikkek lassabb drágulása, ez utóbbi termékkörben az erős forintnak köszönhetően. Meglehetősen kiszámíthatatlanul viselkedtek ugyanakkor az élelmiszerárak. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint átlagos drágulás jellemezte azokat, többen viszont úgy vélik, inkább lefelé húzták az inflációt.
A 2006-os átlagos éves inflációra vonatkozó prognózisok 1,2 és 2,1 százalék között szóródnak, az év végére pedig most 1,5 és 2,0 százalék közötti inflációt várnak az elemzők. Minden eddiginél izgalmasabb és kiszámíthatatlanabb az évkezdet, így az előrejelzés bizonytalansága a szokásosnál is nagyobb – véli Forián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő elemzője. Az idei folyamatokat alapvetően meghatározzák az adóváltozások és az év eleji lakossági energiaár-emelések elmaradása. A szabályozott árakat a választások miatt nemigen engedik majd el – vélekedik Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír szakértője. A headline adatnál ezért talán többet mond majd – a KSH által már tavaly is számolt – adóhatások nélküli inflációs adat. Ezek mellett az olaj árának a várakozások szerinti moderált emelkedése, valamint a kiskereskedelemben dúló árharc – amit új szereplők, például a híresen „kíméletlen” Aldi megjelenése fokoz – befolyásol(hat)ják lényegesebben az adatot. Kovács György, a Budapest Economics elemzője mindezek mellett kedvező hatást vár a bérkiáramlás viszonylag alacsony növekedésétől is. Az év közepére az infláció 1,3-1,4 százalék környékére süllyedhet, vannak azonban 1 százalék körüli, sőt ez alatti várakozások is. Kockázatot jelent azonban egy esetleges évközbeni energiaár-korrekció (ha a nyersolaj ára hordónként 80–100 dollárig emelkedik), ami a kedvező tavalyi bázishatásokkal párosulva év végére újra 2 százalék környékére emelheti az inflációt. Emellett ugyancsak felfelé hathat, hogy az utolsó negyedévben kiesik a benzin áfacsökkentésének hatása annak őszi előrehozása miatt.
