Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Reuters által a napokban ismertetett bizottsági munkaanyag alapján ma várhatóan a decemberben leadott módosított konvergenciaprogram felülvizsgálatára kéri fel Brüsz-szel a magyar kormányt, amelyet szeptember 1-jéig kellene ismét leadni. A magyar pénzügyi kormányzat kreatív könyvelésre irányuló próbálkozásai mindenesetre korántsem számítanak kuriózumnak az euró bevezetése előtt álló országok körében. Egy OECD-kutatás tucatnyi számviteli hiánycsökkentő technikát sorol fel a 12 eurózónatag elmúlt tízéves gyakorlatából. Eszerint általánosságban három hullámát lehetett megkülönböztetni a kreatív könyvelési technikáknak: az első a monetáris unió harmadik szakaszának megvalósításához vezető folyamathoz kapcsolódott, a második az UMTS-licencek kiadásának időszakához, míg a harmadik a gazdasági recesszió miatt megugrott fő egyenlegmutatók romlásához. A tanulmány megjegyzi, hogy az új EU-tagok körében is elterjedt a „trükközés”.
Példaként ugyanakkor nem Magyarországot, hanem Lengyelországot hozza fel, ahol a szerzők szerint több eltérő tartalmú költségvetési hiánymutatót használtak az elmúlt években, bérköltségeket beruházásnak számoltak el, a központi költségvetésen kívüli alapokból finanszírozták a költségvetési kör kiadásait, és a maradványokat inkonzisztens módon számolták el az évek között.
A magyar konvergenciaprogrammal kapcsolatos bizottsági állásfoglalásról az EU gazdaság- és pénzügyminisztereinek tanácsa (ECOFIN) mondja majd ki a végső szót. Az viszont már biztos, hogy Magyarország nem lesz egyedül a büntetőpadon a mai bejelentés után. Hírügynökségi jelentések szerint többek Nagy-Britanniának is bő egyéves határidőt adnának a háromszázalékos limit alá kerüléshez. Szlovákia és Csehország figyelmét pedig várhatóan a költségvetési programok további szigorítására hívják fel.
A 2008-as magyar ERM II-csatlakozás, s így a 2010-es euróbevezetés tavaly szeptemberben került végérvényesen veszélybe, amikor többek között az autópálya-építés „kiszervezését” és a 13. havi bérek következő évre történő átcsúsztatását minősítette az EU hiánynövelő tételnek a hivatalos uniós ESA módszertan szerint. Ennek következtében végül a PM is 3,6 százalékról 6,1 százalékra növelte a nyugdíjreformmal korrigált 2005-ös eredményszemléletű hiánycélt. Magyarország ezzel súlyosan megsértette az uniós csatlakozással vállalt, a „túlzott hiány” elkerülésére vonatkozó előírást.
