Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Pénzügyminisztérium által múlt csütörtökön közölt számok alapján szinte bizonyos, hogy ígéretük ellenére a Budapest Airport Rt. privatizációjából származó év végi bevétel jelentős része folyó kiadásokra ment. A tárca ugyanakkor lapunk megkeresésére sem pénteken, sem tegnap nem reagált érdemben. Kőszegi Márk, a tárca szóvivője a NAPI Gazdaságnak pénteken úgy nyilatkozott: a prognózishoz képest hat jelentősebb rendkívüli kiadási tétel volt decemberben. Az EU-önrészek kiegészítésére 30, a gyógyszerkassza lyukának betömésére szintén 30, míg a nyugdíjemelésekre 20 milliárd forintot ítélt meg a kormány. Emellett az államháztartásban év közben zárolt összegből feloldottak mintegy 40 milliárd forintot, és a lakástámogatásoknál is közel 40 milliárd forintos többletkiadással számoltak. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a közölt pénzforgalmi hiányszám az 1023 milliárd forintos törvényi előirányzathoz képest közel 40 milliárd forinttal javult, akkor összesen 200 milliárd forintot kellene keresnünk a büdzsé bevételi oldalán. Ehhez képest az adó- és járulékbevételek a módosított előirányzatnál csak mintegy 40 milliárd forinttal teljesültek többre, és a Mol Rt. rendkívüli befizetése is csak 80 milliárd forint volt. Eddig tehát az Airport-bevétel és az autópálya-finanszírozás nélkül is 80 milliárd forintos a lyuk az elszámoláson – a PM-től ugyanakkor lapunk nem kapott választ, hogyan jön ki az általuk közölt számok alapján a hiánycsökkenés.
A magyarázatot az jelentheti, hogy a PM az államkincstárba befolyó bevétel jelentős részét saját korábbi ígéretével szemben folyó kiadások finanszírozására fordította: a 404 milliárd forintos részvények nélküli BA-bevételből ugyanis csak valamivel több mint 200 milliárd forintot költöttek az államadósság csökkentésére. A másik, szóban itt elszámolt tétel, az autópálya-kötvények kamatokkal együtt 200 milliárd forint értékű átvállalása nem jelent tényleges kifizetést, miközben a készpénz már rajta volt a kincstári egységes számlán. A cash-flow-egyenleg és a pénzforgalmi egyenleg között így legalább 200 milliárd forintos különbség keletkezik. Ha figyelembe vesszük, hogy Katona Tamás, a PM közigazgatási államtitkára közlése szerint a lakástámogatásoknál az utófinanszírozás miatt csak áprilisra teljesül a közel 40 milliárdos kifizetés, a pénzügyi kormányzat tényleges mozgástere mintegy 160 milliárd forinttal nagyobb a papíron elszámoltnál.
