Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Milyennek értékeli a magyar gazdaság tavalyi teljesítményét, illetve mit vár a most induló esztendőben?
– Azok a területek, amelyeket a kormány nem befolyásol, jól működnek, a gazdaságpolitikával azonban már komolyabb problémák vannak. Laza a költségvetési politika, sok az indokolatlan állami kiadás, a gazdaságirányítás koncepciótlan. Ez minden bizonnyal így marad ez év tavaszáig. Azt gondolom, hogy még pár ilyen elvesztegetett év, és a korábbi előnyünk elfogy az olyan országokkal szemben is, mint az épp csatlakozni készülő Románia vagy Bulgária. A gazdaságpolitika irányítói ma tévúton járnak. Miközben a választók 100 millióiból győzelmi jelentéseket küldenek, az államháztartási helyzet a jéghegy felé haladó Titanic állapotát mutatja.
– Ismert a Fidesz lesújtó véleménye a 2006-os költségvetésről. Ha győznek a választáson, pótköltségvetést nyújtanak be?
– Nem tudom, hogy ma van-e olyan ember az országban, aki pontosan ismeri a helyzetet, azt, hogy milyen költségvetést is rakott össze a kormány. Ezért a legelső lépés, ha bizalmat kapunk a választáson, hogy számba vesszük, hol is tartunk. Tiszta képet kell kapnunk a költségvetésről, Magyarország állapotáról. Tarthatatlan, hogy a kormány félrevezeti az Európai Uniót az államháztartási számokkal kapcsolatban, a magyar választókat pedig mind a magyar számok, mind az uniós támogatások tekintetében. Csak az állapotfelmérés után lehet eldönteni, hol van azonnali beavatkozásra szükség, hol kell változtatni és hol vannak olyan kezdeményezések, amelyeket meg kell tartanunk, amelyeket érdemes felgyorsítanunk. Újra a térség növekedési átlaga felé kell vinni Magyarország gazdasági növekedését. Erre van reális lehetőség.
– Hogyan lehet szinkronba hozni a párt által szorgalmazott radikális adócsökkentést és a költségvetési egyensúly megőrzését?
– Szerencsére nem kell újból feltalálnunk a spanyolviaszt. Egyrészt hozzánk hasonló országok már csökkentettek adót úgy, hogy az dinamizálta a gazdaságot, és a bevétel sem csökkent. Többen fizetünk adót, de személyenként kevesebbet. Gondoljunk csak Hollandia, Írország és Dánia esetére. Másrészt hazánkban is volt már példa arra, hogy a kevesebből több lett, emlékezzünk a társasági adókulcs megfelezésére. Tehát lehet úgy változtatni, hogy a vállalkozásoknál több pénzt hagyva a költségvetés ma még meglehetősen zilált helyzete is rendeződjék.
– Lényegében a következő két év költségvetési politikáján múlik, hogy mikor vezethető be Magyarországon az euró. A Fidesz milyen időpontban gondolkodik, mi az elérhető dátum?
– Sajnos az euró bevezetése, úgy tűnik, távolabb van, mint 2002-ben volt. Négy év alatt hat évet vesztettünk. Ha a teljesített kritériumok számát vizsgáljuk, megállapítható, ma egyet sem teljesítünk. Az euró bevezetését szakértők 2012–13-ra teszik. A magam részéről mindig is az euró minél korábbi bevezetése mellett tettem le a voksomat, így most is.
– Milyen forintárfolyam mellett tartanák megfelelőnek az euró bevezetését?
– Nem lenne célszerű, hogy az árfolyam a forint gyenge oldala felé mozduljon el, mert ebben az esetben a magyar emberek sok-sok éves munkája leértékelődne. Ehhez azonban kiszámítható gazdaságpolitikára lesz szükség. Ma ez hiányzik. Ezért is minősített le minket a Fitch.
– Az adósságállomány alakulása volt a párt egyik vesszőparipája az elmúlt időben. Ez mekkora veszélyt jelenthet az eurócsatlakozásra? Mit gondol arról, hogy a kormány idén jelentősen emeli a forintban jegyzett kibocsátás mennyiségét?
– Az adósságállomány alakulása valóban aggasztó, a jelenlegi kormányzat az elmúlt három évben fejenként 483 ezer forinttal adósított el minket. Nem erre kaptak felhatalmazást a választóktól. A 60 százalék alatti államadóság nem pusztán az eurócsatlakozásunk miatt lényeges. Hogy érthető legyen, ha valaki túlságosan is sok embernek tartozik, annak nem szívesen adunk már kölcsön, vagy ha kölcsön is adunk, annak kockázatát csak nagyobb kamatok mellett fogjuk vállalni. Így van ez hazánk esetében is.
A másik kérdésre áttérve, a forintban, illetve devizában denominált adósság arányainak helyes megtalálása komoly szakmai kérdés, amelyre néhány mondatban nagyon nehéz megfelelő választ adni. Azok, akik devizában adósodtak el, már saját tapasztalataikból is jól tudhatják, milyen is egy komolyabb árfolyam-ingadozás után fizetni devizában felvett hiteleiket. Nos, az állam esetében is a kockázatok helyes mérlegelése a fő kérdés.
– Milyen elképzeléseik vannak a vállalatok gazdálkodási feltételeinek javítására? Ebben mekkora szerepe lehet a támogatásoknak, az adópolitikának?
– Először is fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a mindenkori kormány alapvető feladata segíteni a hazai kis- és középvállalkozásokat. Rövid távon lehet ellenükre is javítani az államháztartás egyenlegét, de hosszabb távon ebből mindkét fél csak vesztesen kerülhet ki. A tavalyi áfavisszatartásnál ennek lehettünk tanúi. Ez nem történhet meg ismét, ezért nyújtottuk be az erre is vonatkozó garanciatörvényünket, amelyet a kormánypártok sajnos leszavaztak. Adócsökkentő javaslataink a hazai kkv-k helyzetét hivatottak segíteni, ezért javasoltuk például, hogy a társasági adó mértékét felezzük meg, csökkentsük a munkaadói társadalombiztosítási járulékot és pályázati pénzekkel támogassuk őket. Rossz gyakorlat, hogy csak a külföldi nagyberuházások kaphatnak munkahelyenként 10 milliós nagyságrendű támogatást. Ezért a pénzért a magyar vállalkozók is több munkahelyet tudnának teremteni.
– A Financial Times decemberi Magyarország-mellékletében arról írt, hogy a magyarok jobban élnek, mint valaha. Ön mit gondol erről? És ha a fenti állításban a lakosságot a vállalkozásokkal helyettesítjük be?
– A Financial Times véleménye mindig fontos, mert sok üzletember olvassa, befektetők döntéseihez nyújthat tájékozódást. Fizetett hirdetéseket azonban még ilyen neves lapban sem kell készpénznek venni. A Gazdasági Minisztérium 20 millió forinttal támogatta a mellékletet és baráti cégek is beszálltak. Egyetlen megállapítás tehető tehát csak a cikk alapján: a gazdasági miniszter tovább folytatja a pénzszórást. Véleményem szerint ha a magyar nyugdíjasokat megkérdezné, hogy jobban élnek-e, mint Burgenlandban, mint ahogy egy másik hirdetésben szerepelt, nem biztos, hogy idős honfitársaink megőriznék béketűrésüket. A kormánynak véleményem szerint az öntömjénezés helyett a munkára kellene koncentrálnia. Cselekedni kell kampányolás helyett.
