Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon körülbelül 30–50 ezer ember él hajléktalanként, közülük minden második a fővárosban. A fedél nélkül élők ellátására létrehozott intézmények mintegy nyolcezer férőhelyet tartanak fenn. Az éjszakai szállók jelenleg 93 százalékos telítettséggel üzemelnek, az átmeneti szállókon pedig 15-20 hely maradt tegnapelőtt szabadon – tudtuk meg a Menhely Alapítványtól. Idén ellátott személyenként napi 1500 forintos normatívát kapnak a szállást nyújtó intézmények.
Budapesten a Fővárosi Önkormányzat végzi ezt a feladatot, a kerületi önkormányzatoknak a nappali ellátásról, az étkeztetésről és az utcai szociális munkáról kellene gondoskodniuk, többségük azonban nem tudja teljesíteni kötelezettségét. A főváros tavaly 363 millió forinttal támogatta a hajléktalanellátást, ebből több mint 4 ezer férőhelyet kellett fenntartani. Ritkán fordul elő, hogy a tél folyamán valaki nem jut szálláshoz, ilyenkor ugyanis krízisszolgáltatás keretében a nappali melegedőket is átalakítják, sok rászoruló viszont nem hajlandó szálláson aludni – mondta lapunknak Morzsányi Éva, a Magyar Vöröskereszt főtitkára. A segítség elutasítása inkább súlyos alkohol- vagy drogfüggőség, illetve fóbia következménye, mint az atrocitásoktól való félelemé.
Morzsányi szerint a legnagyobb problémát a rehabilitáció jelenti, amelynek alapfeltétele a lakhatás megoldása: a hajléktalan életformából kiutat találni otthon nélkül nagyon nehéz. A gondozáshoz a Vöröskereszt lakásokat vásárol, és azok mindegyikébe 3-4 olyan rászorulót költöztet, aki a szervezet elvárásaihoz, programjaihoz alkalmazkodva rendezett életvitel kialakítására törekszik, munkaviszonyt létesít, esetleg előtakarékossági szerződést köt. A Vöröskereszt évente 35-40 hajléktalan rehabilitációját tudja megoldani, erre személyenként 769 ezer forintos normatív támogatást kap, amit – lehetőségei szerint – további 100 ezer forinttal egészít ki.
