Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ma jelenik meg a foglalkoztatási jogviszonyok ellenőrzéséhez készült kritériumrendszer, amely legutóbbi verziójához képest alig módosult. A NAPI Gazdaság birtokába került irányelvet néhány pontosító megjegyzéssel, valamint a bírósági eljárásra vonatkozó példával egészítették ki. Ezek szerint tevékenységtől függően a felek élhetnek akár megbízási, akár munkaszerződéssel, akár mindkettővel párhuzamosan, ha az azokban meghatározott feladatok élesen elkülöníthetők egymástól és egyéb tényezők sem valószínűsítik a megbízási szerződés színlelt jellegét.
A kritériumrendszer részletezi azon szempontokat, amelyek a munkaviszonyt valószínűsítik, emellett meghatároz elsődleges és nem elsődleges kritériumokat. A négy elsődleges tényező bármelyike esetén erősen vélelmezhető, hogy a vizsgált foglalkoztatási viszony munkaviszony, akkor is, ha a felek megbízási szerződést kötöttek. Ezek között szerepel a tevékenység jellege, a személyes munkavégzési kötelezettség, a munkavállaló rendelkezésre állási, a munkaadó foglalkoztatási kötelezettsége, valamint a foglalkoztató szervezetbe való betagozódás, vagyis az alá-fölé rendeltségi viszony léte. Ezen túl olyan tényezőket vesznek figyelembe, mint a munkaidő beosztását, a munkahely megválasztását illető szabadság, azt, hogy ki a munkaeszközök tulajdonosa, az utasítási és ellenőrzési jogkör kiterjedését és tartalmát, a díjazás, valamint a kockázatvállalás jellemzőit.
Az ekho által érintett szakmák elsősorban a szakmaspecifikus ismérveket és szempontokat hiányolták a tervezetből. Az irányelv például nem tért ki arra, hogy egy megbízott hány forrásból szerzi jövedelmét, vagyis vállalkozóként hány szerződéses partnere van, holott az adótanácsadók nagy része ezt a legfontosabb szempontok egyikeként emlegeti. Az elsődleges szempontok között maradt a személyes munkavégzés, holott a média és a művészet világában sokszor épp ezért kérnek fel egy-egy személyt kreatív feladatok elvégzésére.
Több ezer olyan foglalkoztatott van jelenleg, akinek az adóhatóság jogerős határozattal vitatja megbízási vagy vállalkozási szerződését, mondván: az munkaviszonyt takar. Közülük eddig mintegy kétezer munkavállaló jogviszonyát rendezte a foglalkoztató cég, vagyis a jogviszony megváltoztatásáról eddig 116 gazdálkodó tett jelentést az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (APEH) – tudtuk meg Juhász Istvántól, a hatóság alelnökétől. A jogszabály szerint a színlelt szerződésekkel kapcsolatos szankcionálásra vonatkozó moratórium lejárta után azoknak a cégeknek, amelyeknél megállapítást tett a hatóság, egy hónapon belül mindenképpen jelentést kell tenniük az APEH-nek arról, hogy rendezték-e a vitatott jogviszonyokat, illetve szerződéseket – mondta Juhász. A szankciókat a bejelentés alapján törli az adóhatóság. Az APEH ellenőrizheti a bejelentések valóságtartalmát; hamis tartalmú bejelentés esetén nem várható méltányos adóhatósági eljárás. Amennyiben elmarad a jelentéstétel, életbe lép a megállapított szankció. Az eddigi tapasztalatok alapján Juhász valószínűnek tartja, hogy azon adózók többsége, ahol jogszerűtlen foglalkoztatást tárt fel a hatóság, a moratórium lejártáig rendezi a jogviszonyt, illetve bejelentést tesz erről.
