Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az év végi ünnepek környékén – főként a karácsony és szilveszter között – „takarékra kapcsol” a gazdaság, a termelő ágazatok többnyire leállnak, a mezőgazdaság már a fagyok beálltakor „szabadságolta magát”, csak a szolgáltatások egy részében és az energiaiparban nem áll meg a verkli. Az év végi szünet a bruttó hazai termék növekedési ütemén nem látszik, mivel azt csak a tavalyi és az idei kieső napok közötti eltérés befolyásolná, s ez most egy napot jelent (tavaly vasárnapra esett karácsony másnapja, így elvileg az egész következő hét kiesett a termelésből, idén pedig hétfőre, így 4 munkanapra „állhat le” a gazdaság). A KSH a GDP-növekedési adatokat negyedévente teszi közzé, egy negyedévben hozzávetőleg 60 munkanappal lehet számolni, így az egy kieső nap nem zavar túl sok vizet – mondta lapunknak Kovács György, a Budapest Economics elemzője. A hiányzó munkanap kissé lefelé húzza ugyan a GDP növekedési ütemét, ám azt sem árt figyelembe venni, hogy az utolsó negyedévben októberben – amikor eggyel kevesebb munkanap volt – munkanaphatás nélkül 9,8 százalékkal nőtt az ipari kibocsátás, ami finoman szólva sem a GDP bővülésének lassulása irányába hat.
A KSH szerint a statisztikában eddig nem találták jelét az év végi leállásoknak, tavaly a hivatal a szökőnaphatás negatív irányú következményét mutatta ki. A KSH egyébként nemcsak az év végén esetlegesen kieső munkanapokat veszi figyelembe, hanem megkülönbözteti a hét eleji, közepi és a hét végéhez közel eső munkanapokat is, mivel pénteken a munkahelyek többsége korábban zár, azaz figyelembe veszik a „balatoni meneteket” is.
A két ünnep között sem a teljes gazdaság áll le, ez a jelenség leginkább a feldolgozóiparban figyelhető meg, amely a GDP termelésének mintegy 25 százalékát teszi ki. A termelő üzemek többségében legfeljebb a karbantartók vannak talpon, illetve amennyiben az újév elejétől bármilyen átállás várható, úgy azt készítik elő. A multik leányvállalatai általában igazodnak az anyacég európai munkarendjéhez, ami a két ünnep között erősen „fékezett habzást” mutat. A szolgáltatások – a turizmusban az év vége kifejezetten húzóidőszak –, a kis- és nagykereskedelem működnek, az agrárszféra pedig nem most lassít, hanem a fagyok beálltával. Az energiaszolgáltatás ugyanúgy működik, mint az év bármely más szakában, a közlekedési szolgáltatások ugyancsak – eltekintve a december 24-i és 31-i nem egészen fél-fél napos szünettől. Szintén nem lehet felfüggeszteni egyes élelmiszer-ipari alágazatok – például a tejipar – működését, sőt, az élelmiszerboltokban éppen az év végi bulik miatt számíthatnak még egy nagy rohamra. A más profilú üzletekben pedig arra készülnek, hogy az ünnep után sokan igyekeznek kicserélni a valamilyen okból nem megfelelő ajándékot. A bankok a várható szerény forgalom ellenére általában szolgáltatnak a két ünnep között, a hitelfelvételi ügyletek azonban nem jellemzőek ebben az időszakban, sokkal inkább a karácsony előtti napokban, hetekben.
