Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az egyik olasz adónem, az IRAP vizsgálatához kapcsolódva az Európai Bíróság (EB) e héten tartott nyilvános meghallgatást. A KPMG ott jelen lévő szakértői elmozdulást érzékeltek abba az irányba, hogy az EB esetleg mégsem nyilvánítja a forgalmi adó körébe tartozónak az IRAP-ot, így azt nem kellene megszüntetnie az olasz államnak. A magyar iparűzési adó sorsát is erősen befolyásoló ügyben ezúttal több mint tíz tagállam is kifejtette véleményét: közülük a francia, a spanyol, az olasz és a magyar felszólalók egyértelműen az IRAP mellett tették le a voksukat, de a többiek sem emeltek kifogást az adó ellen – tájékoztatták lapunkat a KPMG tanácsadó cég munkatársai. A tagállamok egységes fellépése lényeges lehet a későbbiekben, de még fontosabb, hogy az EB tagjainak megnyilvánulásaiból nem lehetett leszűrni azt, hogy szakítanának a korábbi, legtöbbször az alperes állam sikerét hozó jogértelmezéssel – az Európai Bizottság javaslatát megfogadva. Az elhangzottak azt sugallták, hogy a testület továbbra is a konzervatív, vagyis a szűk körű forgalmiadó-értelmezést képviseli – mondta lapunknak Demetrovics Gergely, a KPMG vezető adómenedzsere.
(Így például egy forgalmi adó mértéke visszafejthető az árból, vagyis az ár adótartalma egyértelmű, ami nem mondható el a most vitatott adónemek kapcsán.) Egy ettől eltérő felfogás merőben új helyzetet teremthetne, ugyanis olyan adónemek (társasági adó, szja) is támadhatóvá válnának, amelyek jóval szélesebb körben biztosítanak bevételt az államnak.
Korábban összesen 17 hasonló ügyben fordultak az adózók a bírósághoz, ebből mindössze egyszer, egy dán adó esetében nyert az eljárás elindítója – hívta fel a figyelmet Gombkötő Bálint, a KPMG adómenedzsere. A "kiszámítható" jogi folyamatba az időközben nyugdíjba vonult Jacobs főügyész szakvéleménye hozott váratlan fordulatot, amikor az olasz Banca Popolare di Cremona keresetét felkarolta: olyan főügyészi véleményt tett közzé idén márciusban, ami egyértelműen az adózó javára javasolta eldönteni a vitás kérdést. Ennek folyományaképpen Magyarországon az iparűzési adó sorsát tartják most kétségesnek, ha az olasz állam elbukja az ügyet. Több tucat magyar vállalkozás kezdeményezett már jogi eljárást, a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság pedig benyújtotta az EB-hez az iparűzési adó jogi elbírálásáról szóló indítványát.
Időközben azonban új főügyészhez került az ügy, aki várhatóan jövő tavasz elején teszi közzé álláspontját. Vagyis új dossziét nyitottak az IRAP-esetnek; az idén év végére várt bírósági döntés ezáltal egy évvel is eltolódhat. Jelen állás szerint valamelyest csökkent az IRAP elmeszelésének esélye, így viszont az iparűzési adó jogalapjának megkérdőjelezése is okafogyottá válhat. Ráadásul mire sorra kerülne az EB-nél, valószínűleg már nem is létezik: a kormány ugyanis 2008-tól megszüntetné ezt az adót. A magyar reményeket korlátozhatja azonban, ha ugyan pozitív döntés születik az olasz adózók számára, ám kizárólagosan jövőbeli hatállyal (ami szintén fordulatot jelentene az EB gyakorlatában). A szerdai meghallgatáson pedig a tagállamok egységesen érveltek a kizárólagos jövőbeli hatály mellett, vagyis a visszafizetési kötelezettség ellen. Az olasz kormánynak a teljes adózói körre kiterjedő, visszamenőleges kifizetés 150 milliárd euróba kerülne, ám adó-visszatérítésre várhatóan csak korlátozott kör számíthat, Olaszországban ugyanis szinte minden szóba jöhető adóalany jelezte jogi kifogásait.
Az IRAP ellen az olasz bank mellett csak az Európai Bizottság képviselője szólalt fel. Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere szerint a bizottság eltökélt az uniós szintű egységes adózás megteremtésében, s ennek egyik akadályát a különféle nemzeti adófajták burjánzásában látja, ezért azokat megpróbálja „megnyesegetni”.
