Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ma jelenik meg a már a bolognai folyamat jegyében kialakított szakkínálatot tartalmazó felsőoktatási tájékoztató, amelyben az eddigi több mint 400 szak helyett csupán 102 alapszak szerepel. Ezek elvégzése után több mint 200 mester fokozatú szak közül választhat majd az alapszakra felvettek 35 százaléka (az államilag finanszírozott létszámkeretben). A kínálatot a munkaerő-piaci igények figyelembevételével alakították ki az intézmények és az Oktatási Minisztérium; a cégek olyan képességek fokozott fejlesztését kérték, mint a csoportmunkára való készség, a motiváltság, a problémafelismerő és -megoldó képesség, a sikerorientáltság, valamint az informatikai és a nyelvismeretek. A hat féléves alapképzésre és négy féléves mesterképzésre bontható szakokon felül hat olyan is indul jövőre, amelyet nem bontanak meg: az orvosok, a fogorvosok, az állatorvosok, a jogászok, az építészmérnökök és a gyógyszerészek képzésében marad az eddigi struktúra.
A Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) az idei három után 2006 szeptemberében további 19 szakon indul meg az új típusú képzés. A gazdálkodástudományi, társadalomtudományi és közgazdaság-tudományi karokon némileg több újonnan indított szak lesz az eddigieknél, az előbbin hat, a két utóbbin öt-öt alapszak indul – tudtuk meg Hrubos Ildikó felsőoktatási kutatással foglalkozó oktatási rektorhelyettestől. A kertészettudományi karon négy, a tájépítészeti és élelmiszer-tudományi karon egy-egy alapszak lesz, csakúgy, mint a közigazgatás-tudományi (volt államigazgatási) karon. A tantárgyak egy része tartalmában alapvetően nem változik, a tanterveket viszont másképp, a tárgyaknak és az ismeretköröknek az eddigiektől eltérő egymásra épülésével kellett összeállítani. Az államilag finanszírozott létszámkeret – mint egységesen az országban – az előző három évben felvett hallgatók átlagának 90 százaléka lesz jövőre, így a 10 százaléknak megfelelő normatívától elesik az intézmény. Hrubos Ildikó szerint ezt a költségtérítéses hallgatók létszámának bővítésével pótolhatják majd.
A rektorhelyettes szerint az alapszakos képzés legizgalmasabb vetülete az a négy európai követelmény, amelyek szerint a hallgatót meg kell tanítani felső szinten tanulni, képessé kell tenni arra, hogy továbblépjen a mesterszakra, illetve beilleszkedjen a munkaerőpiacon, valamint fel kell készíteni az európai polgári létre. A reform jellemzője továbbá az aktívabb vállalati, illetve munkaadói részvétel a tananyagok kialakításában, valamint a gyakorlati rendszer működtetésében. A munkaadók bevonását azonban Európában sem tudják kielégítően megoldani – teszi hozzá Hrubos Ildikó –, a cégek zöme ugyanis inkább maga oktatja a pályakezdőket. A kutató szerint egyébként sem feltétlenül hasznos, ha a hallgatókat túl sok konkrét információval látják el, mivel azok gyorsan elavulnak.
A szakmai gyakorlat szintén a piacorientáció irányába hat: számos szakot csak féléves gyakorlati képzéssel kiegészítve hagytak jóvá, így az eddig ilyet nem kérő egyetemeknek is biztosítani kell a hetedik szemeszterben a gyakorlati helyeket. Hrubos úgy véli, ez nem lesz könnyű a BCE-nek sem, ráadásul a pályakezdők karrierjének sem mindig tesz jót, mivel a komplementer félév könnyen kieshet a további tanulmányi karrierjükből.
A jogászképzésben nem hoz sok újat a bolognai folyamat – mondta lapunknak Szabó Béla, a Debreceni Tudomány egyetem Általános Jogi Karának dékánja. A karon a hagyományos jogászképzés mellett egy új alapszak indul, az igazgatásszervezői, ami voltaképpen megfelel a volt Államigazgatási Főiskola képzésének. A dékán szerint sem jelentős javulás, sem komoly kiesés nem várható az intézmény jövő évi pénzügyi helyzetében: fejlesztésre sem most, sem 2006-ban nem jut pénz.
