Összesen 46,5 milliárd forint, a parlament által megszavazott címzett támogatás állt az önkormányzatok rendelkezésére az idén, ebből 78 beruházást valósítanak meg. A fejlesztések többsége oktatási célú, a térségi intézmények rekonstrukciójára és bővítésére 16,7 milliárd forintot szántak. A települések 2006-ban 306,9 milliárd forintra tartanak igényt, több mint 300 fejlesztési koncepcióhoz. A nemzeti fejlesztési terv öt operatív programjára december elejéig csaknem 30 ezer pályázat érkezett. Ezek forrásigénye több mint kétszerese a 2004 és 2006 között szétosztható 677 milliárd forintos keretnek, amelynek 82 százalék már gazdára talált. A főváros után Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Békés megye pályázói nyerték a legtöbb támogatást.
Az uniós csatlakozás óta jóval több fejlesztési forrás áll az önkormányzatok rendelkezésére, ugyanakkor megfigyelhető egyfajta kényszerű átrendeződés a célok között. Bármennyire is fontos egy fejlesztés, ha az csak önerőből vagy kevés támogatással valósítható meg, inkább lemondanak róla egy kevésbé fontos, de nagyobb mértékben támogatott cél érdekében – mondta lapunknak Nagy Sándor, Szeged alpolgármestere.
A nagyobb települési önkormányzatok külön szakértőt alkalmaznak pályázatfigyelésre, a kisebb települések cégeket bíznak meg ezzel. A kis volumenű projektek esetében jellemzően az önkormányzat munkatársai végzik a pályázással kapcsolatos feladatokat, mivel a címzett támogatások rendszere például jól kiszámítható, a felkészülés és a tervezés így korábban is elkezdődhet. Az uniós pályázati munkát viszont inkább pályázatíró irodákra bízzák, százalékban meghatározott sikerdíj vagy munkadíj és költségtérítés fejében. Az utóbbi két évben számos, kevésbé megbízható iroda jelent meg a piacon, s ez lenyomta az árakat: kezdetben akár 7-8 százalékot is elkértek az irodák egy több száz milliós projektért, ma már 1–3 százalékkal is megelégszenek.
A regionális operatív programból megvalósuló fejlesztéseknél az n+2-es szabály (a fejlesztéseket azok megkezdése utáni két éven belül be kell fejezni) megnehezíti az önkormányzatok életét. Emellett likviditási problémát okoz a pénzlekérés is, a számlákat ugyanis sokszor több hónapos átfutási idővel fizetik ki, bár a Nemzeti Fejlesztési Hivatal szerint az utóbbi félévben gyorsultak a folyamatok.
