Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Legutóbb, hirtelen ötlettől vezérelve, a kis- és középvállalkozók járulékterheinek 50 százalékos emelésével igyekeztek volna kormánypárti honatyák jelentősebb járulékfizetésre sarkallni az adózókat. Bár a költségvetési vita utolsó fordulójában beadott indítványt még az érdemi megmérettetés előtt visszavonták, a kormány számos ponton vezet be munkaügyi szigorítást 2006-ban, elsősorban a gazdaság kifehérítése és a járulékalap növelése érdekében. Emellett 2006. június 30-án várhatóan valóban vége lesz a színlelt szerződések szankcionálására vonatkozó adójogi moratóriumnak. Egy neve elhallgatását kérő szakértő szerint az adójogi moratórium időbeli hatálya – így a hatósági ellenőrzés és szankcionálás valószínűsége – államháztartási szinten is érzékelhetően növelte a járulékfizetési hajlandóságot. Magyarán: a gazdálkodók érzékelhetően több járulékot fizettek be azokban a hónapokban, amikor valószínűsíthető volt a moratórium lejárta, majd visszaállt a fizetési hajlandóság az azt megelőző szintre a haladék meghosszabbítását követően. Így januárban és júliusban folyt be a tb-alapok számlájára az átlagosnál mintegy 5-10 százalékkal magasabb összeg, és 2004-ben is az év eleji és a június–júliusi befizetések értéke volt hasonló mértékben átlagon felüli – derül ki az áht bevételi adataiból. A foglalkoztatási adatok nyilvántartására szolgáló EMMA rendszer adatai szerint január kivételével havonta 113 és csaknem 150 ezer között szóródik az abban a hónapban bejelentett munkaviszonyok száma, 140 ezer fölé az áprilisban, májusban és szeptemberben regisztráltak száma nőtt.
A pénzügyi tárca szerint a tb-alapok bevételeinek tervezésekor nem számszerűsíthető a munka világát érintő szigorítások fehérítő hatása. A rigorózusabb és gyakoribb ellenőrzés inkább csak az előirányzat teljesülését teszi biztosabbá. A tervszámokat alapvetően a 0,5–0,7 százalékos foglalkoztatásbővülési prognózis és a kereset várható alakulása alapján alkotják meg – figyelembe véve a versenyszférára és a közszférára vonatkozó átlagos várható bérfejlesztést. A megközelítően 3500 milliárd forintos alapok bevételi előirányzata a sokéves tapasztalat alapján számolt fizetési hajlandósággal korrigálható, valamint olyan tételekkel, mint a tételes eho megszűnése miatt várható bevételkiesés. A munkaügyi szigor növekedésére azonban még nincs precedens, így annak hatása aligha számszerűsíthető, a hasonló tényezőkkel kapcsolatban mindig nagyon óvatosan kell eljárni a tervezéskor – hangoztatta a PM illetékese.
