Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A költségvetési bizottság ajánlásával szavaz majd az Országgyűlés a havi munkáltatói adatszolgáltatás bevezetésének módosított ütemezéséről. A javaslat nem tartalmazza a könyvelői, adótanácsadói és könyvvizsgálói szakmai szervezetek ajánlásait, így várhatóan számos ponton problematikus lesz a havi adatszolgáltatásra való átállás – véli Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke.
A módosítás szerint a havi és negyedéves bevallóknak először május 12-i határidővel kell havi adatokat szolgáltatniuk, a többi adózó pedig 2007 januárjáig lép be a rendszerbe. Ez utóbbi körbe tartoznak az evázó cégek is, mivel azok – a korábbi kormányzati szándék ellenére – nem kerülnek át a negyedéves bevallói körbe.
Zara szerint egy negyedévvel el kellett volna tolni a havi és negyedéves bevallók belépését is, mivel sem a cégek, sem az adóhatóság nem lesz megfelelően felkészült áprilisra. Az APEH szerint az első kör 30 ezer céget érint – amelyeket a már most is havonta és elektronikusan bevalló 10 ezer legnagyobb adózóval kell kiegészíteni (a szakértő szerint a hatóság 2004-es évkönyvében még 300 ezer havi és negyedéves bevallóról lehet olvasni). Az elnök azt is fájlalja, hogy kérésükkel szemben a mindenkori havi határnapot sem tolták ki 15-ére, illetve a több adózóval foglalkozó könyvelők esetében 25-ére, hanem az marad tizenkettedike. Az elektronikus rendszerbe – az Elektronikus Kormányzati Központba – való belépés okmányirodai regisztráció alapján történik majd, amelyről nyolc napon belül kell értesíteni az adóhatóságot. A folyamatot az adóhatóság ütemezi, a nem havi és nem negyedéves bevallókat a hatóság elnöke értesíti majd levélben, hogy mikor regisztrálhatnak. A regisztrációt a cégek állandó meghatalmazottjai, vagyis a könyvelőirodák is megtehetik úgy, hogy önmagukat regisztrálják, majd ők adják le megbízóik adatait. Míg az adóhatóság szerint ez egyszerűsíti a rendszert – hiszen kevesebb regisztrált felhasználóval kell ténylegesen kommunikálni –, Zara úgy véli, nem biztonságos: a könyvelőirodák, illetve megbízottak ugyanis bárkit bejelenthetnek megbízóikként. A szakértő szerint a regisztráció ütemezése sincs megfelelően szabályozva jogtechnikailag, mivel az APEH-értesítés nem kötelezi az adózót egy adott határidőhöz kapcsolódó bejelentkezésre, így könnyen előfordulhat az év végi torlódás.
Problematikusnak tűnik a mulasztási felelősséghez kapcsolódó bizonyítási teher is; a tervezet ugyan kimondja, hogy nem terheli anyagi felelősség a könyvelőt, ha bizonyíthatóan önhibáján kívül történt a mulasztás, a bizonyítási teher viszont a könyvelőké. Zara szerint emiatt a könyvelőirodák nagy része nem vállalja majd aláírási jogosultsággal együtt a képviseletet, hanem megbízóik pin-kódját használva látják majd el feladatukat. A mulasztási bírság felső összege ugyanis 200 ezer forintra emelkedik érintett munkavállalónként.
