Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Havi szinten mintegy 14 ezer forinttal fejelheti meg az egyéni és társas vállalkozók járulékterhét az a koalíciós képviselők által a költségvetési törvényhez beadott módosító javaslat, amely szerint a vállalkozók minimálisan előírt járulékalapja a minimálbér helyett annak másfélszerese lesz jövőre (NAPI Gazdaság, 2005. december 7., 1–2. oldal). Így éves szinten csaknem 170 ezer forintos pluszkiadásra lehet számítani, ha a módosító indítványt a költségvetési bizottság után majd a plenáris ülés is támogatja. Információnk szerint az „utolsó előtti percben” kezdeményezett változástól éves szinten 17 milliárd forint többletbevételt várnak; a módosítás mintegy százezer embert érinthet.
Az indítvány szerint a másfélszeres szorzó egyaránt vonatkozik a társas vállalkozók személyes közreműködés címén kivett jövedelmére, illetve az evázók és az egyéni vállalkozók járulékalapjára. Arról nem fogalmaznak egyértelműen a jogszabályok, hogy az ekhót választó vállalkozók mitévők legyenek.
Adószakértők szerint – az ekhóról szóló törvényből kiindulva – esetükben elég havonta a minimálbérnek megfelelő járulékalap után fizetni a normál közterheket, mivel maga az ekhós jövedelem is járulékalap.
Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere szerint nehezen elfogadható a módosító indítvány indoklása, miszerint a vállalkozások összességében kevesebb járulékot fizetnek, mint a foglalkoztatottak, holott jövedelmi helyzetük ezt nem indokolja. A szakértő úgy véli: a módosítás kezdeményezői nem feltételezhetnék ab start azt, hogy a kisvállalkozások zöme járulék-, illetve adócsaló. Az indoklás emellett számszakilag sem korrekt, hiszen a vállalkozói kivét után 16 százalékos vállalkozói szja, 25 százalék osztalékadónak megfelelő közteher és 4 százalék egészségbiztosítási hozzájárulás fizetendő, amit jelen esetben a munkabért terhelő 12,5 százalékos munkavállalói, 29 százalékos munkaadói járulékteherrel, valamint a progresszív szja-val lehet összehasonlítani. Máshogy látja a helyzetet Nink Gabriella, a KMPG adópartnere, aki szerint az indítvány benyújtói abból indulhattak ki, hogy a kérdéses vállalkozói kör több jövedelmet vesz ki cégéből, mint amennyit bevall. A módosítás így egyrészt fehérítené a vállalkozók jövedelmét, másrészt annak terheit közelítené a bérterhekhez, hiszen a vállalkozók így már havi több mint 93 ezer forint után fizetnének rendes bérterheket. Azzal azonban Nink sem ért egyet, hogy egy ilyen jellegű változtatást az utolsó percben kelljen beadni, így mindez arra utal, hogy elsősorban egyenlegjavító tételként szerepelhet jövőre a 17 milliárdos bevételi terv.
