Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormány törvénytervezete szerint kifogás emelhető egy ügy elhúzódása miatt, ha a jogszabály vagy a bíróság valamilyen eljárási cselekmény elvégzésére vagy határozat meghozatalára határidőt állapított meg, ezt azonban túllépték. A polgári peres eljárásokban további két esetben folyamodhatnak a felek a kifogás intézményéhez: amennyiben az egyik érintett fél vagy felkért szakértő mulasztott határidőt, ám a bíró nem intézkedett ez ellen időben, valamint ha a bíróság elmulasztotta a perek ésszerű időn belül történő befejezését.
A kifogást az ügyben eljáró bírósághoz lehet majd benyújtani, így az ügyben döntő bíró vizsgálja meg a beadványt. Amennyiben helyben hagyja (erre nyolc napja van), intézkedik az ügy gyorsításáról, amennyiben elutasítja, az eggyel magasabb szinten lévő bíróság tárgyalhatja a beadványt (a helyit a megyei, a megyeit az ítélőtábla, az ítélőtábláét a Legfelsőbb Bíróság, a Legfelsőbb Bíróságét pedig egy másik tanács). Kifogást nemcsak az ezt követően induló perek esetében lehet majd, tenni, hanem visszamenőlegesen is. Csákabonyi Balázs, az MSZP-frakció közjogi munkacsoportjának tagja szerint e jogintézmény fegyelemre készteti a bírókat, anélkül, hogy csorbulna a bírói függetlenség. A felsőbb bíróság ugyanis tartalmi megjegyzéseket nem fűzhet a gyorsítandó ügyekhez, viszont ha több alkalommal panaszolnak be egy bírát, igazgatási eljárást is kezdeményezhet ellene. Ennek keretében előrehozhatja az egyébként korosztálytól függően néhány évente megismételt szakmai átvizsgálást.
Vajdovis Éva, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője szerint az új jogintézmény nem terheli majd le a bíróságokat, ugyanis azok az ügyek döntő többségében időszerűen működnek, így a kifogásemelés elsősorban preventív jellegű lehet. A szakértő kiemelte, hogy helyi szinten a polgári peres eljárások 85 százalékát befejezik be egy éven belül, két éven túlra 4 százalékuk húzódik, gazdasági ügyekben 80 százalékkal végeznek egy éven belül és 7 százalékot tárgyalnak két évnél hoszszabb ideig. Megyei szinten hasonlóak az arányok, bár itt már 10 százalék a két éven túlra húzódó gazdasági ügyek aránya, míg egy éven belül ezek háromnegyedében hoznak ítéletet.
Csákabonyi máshogy értékeli a statisztikai kimutatást: igaz, aránylag kevés ügy húzódik két vagy akár három éven túlra, az ezek által érintett személyek száma és az esetleg szóban forgó pénzösszeg viszont jelentős. A kifogás intézménye a kormányzati szándék szerint az ésszerűség keretei közé szorítja a peres ügyek lefolyását. A szocialista képviselő szerint az eljárások sok esetben felesleges bírói intézkedések – például szakértő kirendelése egyértelmű ügyben – miatt húzódnak, de előfordul, hogy egy-egy nehéz döntést tudatosan tol ki a bíró minél távolabbi időpontra. Szintén nem ritka, hogy a szakértőt, aki határidőt mulasztott, nem értesíti és figyelmezteti kötelezettségére időben a bíró.
