ä Molnár Barbara–Plankó Gergely
Az Európai Bíróság csütörtöki döntése újfent megerősítette, hogy az ügyelet a munkaidő részét képezi. A bíróság emellett arról is rendelkezett, hogy a heti munkaidő akár a 60 órát is elérheti, ami jelentősen több a jelenleg hatályos 48 órás normánál. Nem született azonban megállapodás arról, hogy milyen fizetést kapjanak a dolgozók az ügyeletben eltöltött órákért. Az ügyet egy francia szociális munkás képviselői vitték az Európai Bíróság elé, akinek csak részlegesen akarták munkaidőként elszámolni az éjszakai ügyeletet. Az Európai Bizottság idén júniusban kezdeményezte a munkaügyi irányelv módosítását, amit viszont az Európai Parlamentnek és a Miniszterek Tanácsának is jóvá kell hagynia (az előbbi a humánerőforrás-hiányra és a módosítással járó pluszkiadásokra hivatkozva odázta el eddig az ügyet). A tagállamok erősen megosztottak a kérdésben – a magyar állam például számítások szerint 25–30 milliárd forinttal tartozik az orvosoknak a ki nem fizetett ügyeletek után (NAPI Gazdaság, 2005. július 28., 3. oldal).
A döntés csak megerősíti azt, amit eddig is állítottunk, hogy ideje kifizetni az orvosokat – mondta a NAPI Gazdaságnak Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. Erre azonban nem sok esély mutatkozik, hiszen az ügyeletet teljes értékű munkaidőnek számítva az orvosok nem dolgozhatnának heti 48 óránál többet. Ez viszont az orvoshiány miatt szinte kivitelezhetetlen. Magyarországon jelenleg a heti 16 órás ügyeleti időből csak 4–8 órát ismernek el munkaidőnek, csak ez után jár a túlóradíj (évente legfeljebb 300 órányi ügyeleti és havonta 168 órányi készenléti idő rendelhető el). A MOK számításai szerint az uniós csatlakozás óta az orvosoknak így 40 milliárd forintot nem fizettek ki. Az ügyben Éger a múlt héten egyeztetett a szakminiszterrel, és Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel is tárgyalt. A felek egy hosszú távú koncepció kidolgozásában állapodtak meg, amelynek értelmében fokozatosan vezetnék át az ügyeleti időt munkaidőnek. Az EB tavalyi ítéletét követően egyébként több magyar orvos is bírósághoz fordult, hogy munkáltatójától perelje az ügyeletekért elmaradt fizetését, és az ítélet az orvosoknak kedvezett.
