Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szezonalitás a csempészáruk terén is megfigyelhető: karácsony közeledtével növekszik az ilyen módon Magyarországra érkező áru mennyisége. A határokon mostanában lefoglalt illegális áruk között megjelenik az izzósor és más, karácsonyhoz köthető termékek: háztartási és egyéb elektromos készülékek – mondta kérdésünkre Sipos Jenő, a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) szóvivője. Ezekkel a termékekkel kapcsolatban általában az is nagy probléma, hogy nem felelnek meg a magyar szabványoknak, ilyenkor a VPOP a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségnek is átadja az ügyet.
Mostanában egyre több esetben fordul elő, hogy a többségében a Távol-Keletről érkező csempészárut először Nyugat-Európa nagy kikötővárosaiban teszik partra, majd onnan konténerekben juttatják el az ország nyugati határátkelőin keresztül Magyarországra. A múlt héten a VPOP mélységi felderítő csoportja Győr közelében foglalt le másfél milliárd forint értékű csempészárut, amelynek egy részét karácsonyi szezonális árucikkek tették ki – tudtuk meg Lengyel Árpádtól, a VPOP kommunikációs osztályának munkatársától.
A hagyományos csempészáruk visszaszorításában is hatékony eszközöket vetett be a közelmúltban a vámhatóság. Az ukrán határszakaszon a VPOP nemrég fokozott ellenőrzést vezetett be az elsősorban benzincsempészettel kapcsolatos jogsértések kiszűrése érdekében. Jól megfigyelhető, hogy az ellenőrzés hatására magyar oldalon jelentősen megnőtt a benzinkutak forgalma.
Az ukrán határon nemcsak a benzin okozza a problémát, hanem a cigaretta is. A vámosok naponta foglalnak le kisebb-nagyobb cigarettaszállítmányokat: az idén már 1,2 millió karton cigarettát kapcsolt le a VPOP, ennek nagy részét a keleti határszakaszon. A feketekereskedelem szigorú ellenőrzése következtében 3,7 milliárd forinttal nőtt a legális kereskedelem forgalma dohányáruból és üzemanyagokból a keleti országrészekben.
Azé a hamisítvány, aki az eredetit gyártja
Továbbra is komoly probléma a textilipar számára a hamisított és csempészett ruházat jelenléte a magyar kereskedelemben. Pintér András, a Vállalkozók Országos Szövetsége textil tagozatának elnöke szerint a helyzet nem változott a korábbi évekhez képest. A legtöbb hamisított márka ma is Törökországból és a Távol-Kelet felől érkezik. Törökországban gyártják is a világmárkákat, de könnyedén lehet a bazársorokon legálisan márkajelzésekhez, címkékhez jutni. A távol-keleti térségből általában pszeudomárkák jönnek, az ismert logón, feliraton kicsit változtatnak a gyártók, és így értékesítik a terméket. A legrosszabb az – véli Pintér András –, hogy ezeknek a Távol-Keletről érkező termékeknek a minősége semmivel sem rosszabb, mint az eredetié. Ennek az az oka, hogy ugyanaz a gyártó állítja elő a hamisítványt, amelyik az eredetit, vagyis hozzájut a know how-hoz és a minőségi követelményrendszerhez.
Bár egy felmérés szerint az utóbbi években csökkent a hamisítványok száma a piacokon és a boltokban, a nagynevű gyártóknak továbbra is fejfájást okoz az illegális piac mérete. Pintér András szerint a felügyeleti szerveknek gyakrabban kellene ellenőrzést végezniük a piacokon. Úgy véli, ha csökkent is a határon megjelenő hamis vagy csempészett termékek aránya, az csak annak tudható be, hogy mind többen foglalkoznak az itthoni gyártással. Tudomása szerint a kínaiak közül néhányan már Magyarországon gyártatnak, megspórolva a vám- és szállítási költségeket.
Mivel a hamisításra szakosodott iparág belföldön is rendkívül szerteágazó, nehezen lehet védekezni ellene – állítja Pintér András. Mint mondta, eddig csak annyit tudtak tenni ellene, amennyit a textilipar megmaradásáért: vagyis szinte semmit.
