Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar húsiparosok egybehangzó véleménye szerint az ágazat több évtized távlatában a legnehezebb időszakát éli át az idén – hangzott el a jelentős exportot bonyolító cégeket tömörítő Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) háttérbeszélgetésén múlt pénteken. Jankó Ferenc, a szervezet elnöke, a Hungary Meat Kft. vezérigazgatója elmondta: az idén az ágazat árbevétele elérheti a múlt évi 350 milliárd forintot, a kibocsátás azonban csökkent. Eredmény tavaly nem képződött a húsiparban, s idén is inkább 1-1,5 százalékos veszteséget valószínűsítenek. A korábban termelésének 40 százalékát külpiacokon értékesítő ágazatban az export aránya 20 százalékra csökkent, miközben az élősertés-import a sertéshiányt pótolja, aminek következtében magasak a hazai felvásárlási árak.
A hazai húsiparosok különböző okok miatt jó tíz százalékkal drágábban termelnek most, mint uniós versenytársaik. Román Gyula, az R-KO-N csoport tulajdonosa felhívta a figyelmet arra, hogy az egy levágott sertésre jutó többletköltségek miatt az ágazat versenyképtelen a nemzetközi piacon. Ezeknek a 80 százalékát teszi ki ugyanis az alapanyag, 20 százalékát pedig a járulékos költségek: az állati hulladék megsemmisítési díja és az állategészség-ügyi kiadások. Az élőállat felvásárlási ára a Hússzövetség adatai alapján kilogrammonként átlagosan 30-40 forinttal magasabb, mint az uniós átlag. A megsemmisítési díj kilogrammonként átlagosan 25 forint, míg Ausztriában 15,7, Szlovákiában pedig 16 forint, az állategészség-ügyi költség pedig sertésenként 1,36 euró – szemben a 0,75 eurós hollandiaival, a 0,26 eurós spanyollal és a 0,77 eurós olasszal.
Fentiek miatt a cégek sorra veszítik el piacaikat, ami pedig gondot okoz majd jövőre, ha – ahogyan a kormányzat tervezi – valóban bővül a sertésállomány. Akkor a piaci egyensúly megteremtése forrást is igényel majd, míg ma elég lenne az adminisztráció enyhítésével segíteni a sertéságazaton – mondta Kovács László, a Délhús Rt. vezérigazgatója, hozzátéve: a feldolgozók csak egyenlő feltételeket szeretnének a jogszabályok szintjén uniós versenytársaikkal szemben. Ide tartozik, hogy a színhús-kihozatali arány megállapításának érvényben lévő módszere is hátrányos a hazai feldolgozókra nézve, nem beszélve az EU-ban másutt nem alkalmazott hazai szabályozásról, amely alapján – a háj és a koronahús húsmennyiségbe való beszámításával – sertésenként 2,4 kilogramm hússal, értékben pedig 940 forinttal többet „nyom” egy sertés itthon, mint Nyugat-Európában.
