Folyamatban van az APEH-hel szemben fennálló adó- és járuléktartozások átadása a Magyar Követeléskezelő (MKK) Rt.-nek, miután egy júniusi törvénymódosítás szerint az adóhivatal kizárólag az MKK-ra engedményezheti követeléseit, hasonlóan az 1999 és 2002 közötti időszakhoz. Az MKK-val kötött megállapodást októberben már a Pénzügyminisztérium is jóváhagyta; eszerint a követelés ellenértéke a 2003. évi követelésekre kettő, a 2004-esekre másfél, míg a 2005-ösöknél egy százalék.
Az első csomagban 1170 cég van, de az egyszerűsített felszámolással megszűnt vállalkozások már nem szerepelnek benne, ezért lehet magasabb a bekerülési érték – mondta el a NAPI Gazdaságnak Várszeghi György, az APEH végrehajtási és felszámolási osztályának vezetője. Az adóhivatal 2002 és 2005 között viszont még pályázatokat írt ki a felszámolás alatti követeléseinek értékesítésére, melyekből az MKK hármat meg is nyert; az utolsót – érdeklődés hiányában – érvénytelennek nyilvánították. Az adóhivatal számára a pályázati rendszer nem igazolta a hozzáfűzött reményeket, mert a követeléskezelőknek nem volt ráhatásuk a portfólió minőségére, így a szokásos megtérülésnél többre nem lehetett számítani – mondta Várszeghi György. A megtérülési ráta csupán egy százalék körüli; ennek prózai oka, hogy a felszámolások 90 százaléka nulla megtérülésű, csak a maradék tíz százalék hoz valamennyi bevételt. A behajtó cégeknek nem éri meg, hogy minden cégre kifizessék az egy százalékot, ez okozta az utolsó pályázat eredménytelenségét is. Tényleges változást csak az új csődtörvény jövő júliusi hatálybalépése hozhat, mert annak értelmében a bíróság hivatalból törölné azokat a fizetésképtelen cégeket, amelyek nem rendelkeznek vagyonnal.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemrégiben vizsgálta az MKK működését, s több észrevételt is tett. Ezek között az egyik legfontosabb, hogy felvetik a cég eladásának szükségességét, amit az ÁSZ szakértői szerint egyrészt az indokolna, hogy alacsony a köztartozások megtérülése, másrészt pedig az, hogy a vizsgált időszakban – 2002 és 2004 között – csökkent a társaság vagyona. Csakhogy az utóbbi miatt a magánosítás nem tűnik célszerűnek – véli Aladics Sándor, a tulajdonos MFB Rt. vezérigazgató-helyettese. Az MFB középtávú stratégiájában szerepel a kis- és középvállalkozások faktorálási tevékenységének erősítése, valamint a köztartozások követeléskezelésére vonatkozó tevékenység további bővítése. A vezérigazgató-helyettes véleménye szerint az új szabályozás a behajtások eredményességét is növeli, ugyanis lehetővé vált, hogy az engedményezett követelések érvényesítésére peres és nem peres eljárást indítsanak. Jelenleg az MFB igazgatósága vizsgálja a tulajdonlás kérdését – mondta Aladics Sándor –, de várhatóan a felügyelő Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az állami tulajdonban tartás mellett dönt.
Vajnai Lajos