Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jövő héten nyújtja be a Pénzügyminisztérium a parlament elé a nyugdíjrendszer negyedik pillérét, vagyis a nyugdíj-előtakarékossági számlákat szabályozó törvény tervezetét – mondta Karácsony Imréné, a tárca helyettes államtitkára a Deloitte adókonferenciáján. A jogszabály meghatározza, hogy a magánszemélyek mely intézményeknél, milyen pénzügyi eszközökkel és milyen feltételekkel nyithatnak számlát. A helyettes államtitkár szerint valószínűleg befektetési szolgáltatóknál lehet majd ezt megtenni, a pénzügyi instrumentumok köre azonban egyelőre nem ismert. Az itt elhelyezett összeg után 30 százalékos, legfeljebb 100, illetve 130 ezer forintos szja-kedvezmény vehető majd igénybe, párhuzamosan (egymástól függetlenül) az egészségbiztosítási, illetve önsegélyező pénztári befizetések után járó kedvezménnyel. (Az adótámogatás összegét minden esetben a pénztári, illetve előtakarékossági számlára utalja majd vissza az adóhatóság.) A szabályozás értelemszerűen tiltja majd a számla feltörését a nyugdíjjogosultság elérése előtt, illetve az ott szereplő megtakarítási értéket sem lehet csökkenteni.
A konferencián bizonyságot nyert, hogy a munkáltatók számára egyelőre számos ponton homályos az egészségbiztosítási hozzájárulási keret feltöltésének szabályozása. Ezt éves szinten 400 ezer forintig kell megtenni mindazoknak, akik járulékszámláján ez alatt marad a befizetés éves szinten és rendelkeznek olyan osztalék jellegű jövedelmekkel, mint osztalék, a nem tőzsdei árfolyamnyereség, vagy az 1 millió forint feletti ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem (az ingatlanértékesítést ez nem érinti). Ezek után 4 százalékos egyéni egészségbiztosítási hozzájárulást kell majd fizetni. A minimálbérre bejelentett és vállalkozásukból osztalékot kivevő magánszemélyeket így minden bizonnyal érzékenyen érinti a szabályozás, hiszen a legkisebb kötelező bér utáni egészségbiztosítási befizetés nem sokkal haladja meg jövőre is a 100 ezer forintot. Azok, akik azt valószínűsítik, hogy éves befizetésük eléri majd a 400 ezer forintot, de még ezt megelőzően keletkezik a 4 százalékos eho-val terhelendő jövedelmük, nyilatkozhatnak arról, hogy az év végére e nélkül is feltöltik a keretet. Amennyiben ez mégsem történik meg, 9 százalékos szankcióra számíthat az adózó.
Szintén a járulékalap növelését célozza az egyéni egészségbiztosítási járulék kiterjesztése a másodállásból, egyéb – például felügyelőbizottsági – tisztségviselésből származó jövedelmekre azok esetében is, akik egyébként 36 órás rendes munkaviszonnyal rendelkeznek emellett.
