Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magánszemélyek esetében az áfakulcs csökkentése okoz jövőre érezhető javulást az evvel együtt prognosztizált 4 százalékos árcsökkentés révén – ami a normál besorolású termékeket és szolgáltatásokat illeti –, a vállalatok számára jóformán csak az iparűzési adó levonhatósága, illetve a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) csökkenése, majd jövő novemberi megszűnése hozhat bizonyos mértékű javulást. Az eho megszűnése főleg a munkaintenzív ágazatoknak jelenthet sokat, mivel itt a relatíve alacsony bérszínvonal mellett is fix költséget jelent ez a tétel. A nyereséges cégek helyzete mindazonáltal javul az iparűzési adó immáron 100 százalékának az adóalapból való levonhatósága révén. Ennél viszont jóval szűkebb rétegnek jelenthet reális lehetőséget a kedvezményes, 10 százalékos társasági adókulcs igénybevétele, mivel azt a minimálbér másfélszeresének megfelelő átlagos bérszínvonalhoz, 5 milliós nyereségszinthez, valamint az állami támogatások hiányához köti a kabinet.
A havi és negyedéves bevallók számára májustól jelentősen sűrűsödnek az adminisztrációs terhek a havi munkáltatói adatszolgáltatás beindulásával, amihez a természetbeni juttatások eddigiektől teljesen eltérő adóztatása pluszteherként járul. Jövőre az adómentesen adható juttatások nagy része bekerül egy éves szinten 400 ezer forintig meghatározott kalapba. Ebbe többek között nem tartozik bele a hideg- és melegétkezés, a nyelvoktatás, a szakképzés, valamint a nyugdíjpénztári befizetés. Szakértők szerint a cégek nagy része azt is fájlalja a jövő évi járulékszabályozással kapcsolatban, hogy nem került be a munkáltatói járulékplafon.
A bérköltség a cégek többségénél jelentősen emelkedik a háromszintű minimálbér bevezetésével, aminek pontos összegéről egyelőre nem állapodott meg az Országos Érdekegyeztető Tanács. A kormány által javasolt legalacsonyabb, 63 ezer forintos minimálbér adómentességét mindenesetre garantálják a már elfogadott adójogszabályok a jóváírás révén. Amennyiben ennél alacsonyabb összegben egyeznek meg végül a felek, feltehetőn ahhoz kell még igazítani a jóváírás mértékét is. A minimálbér-emelés a közép- vagy felsőfokú végzettséggel foglalkoztatott egyéneknek komolyabb bérszínvonal-javulást hozhat, a magasabb jövedelműek pedig a felső szja-kulcs 2 százalékpontos, 36 százalékra való csökkentése, valamint a jövedelemhatár 50 ezer forintos emelése révén járhatnak jól.
Az osztalék jellegű jövedelmekre bevezetik a 4 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékot, ha az egyén eho-befizetése nem éri el éves szinten a 400 ezer forintot, ami a szaktárca szerint jobbára csak a tehetősebb adózók pénztárcáját vékonyítja. Csakúgy, mint a luxusadó, amit a 100 millió forint feletti értékű ingatlanok után ró ki az állam, ellenben többek szerint könnyen kijátszható.
