Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Vissza kellene emelni a konszenzusos megállapodásokat a kereskedelmi törvény tervezetébe, azzal elfogadható lenne a jogszabály – véli Antalffy Gábor, a Kiskereskedők Országos Szövetségének (Kisosz) ügyvezető elnöke. Mint lapunk kérdésére elmondta, az Országgyűlés elé került változat nem az, amelyet leegyeztettek a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban, így nem látja biztosítottnak a kereskedelemben dolgozó mikro- és kisvállalkozások védelmét.
A törvénytervezetben a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma és a nagy alapterületű áruházak építésének korlátozása adott volna védelmet a Kisosz tagjainak. Bár a szabályozóba új elemként beillesztették a piaci erő fogalmát, illetve a piaci erővel való visszaélés tilalmát, Antalffy Gábor szerint erős csúsztatás, ha valaki azt állítja, hogy ez a passzus kiváltja a beszerzési ár szabályozását és megfelelő oltalmat jelent a piacon működő kis boltok számára. Hozzátette, a piaci erővel történő visszaélés tilalma a beszállítói kört védi és ott sem egyértelműen csak a kkv-k körét.
Az ügyvezető elnök szerint a Földművelésügyi Minisztérium gondozásában készülő etikai kódex sem megoldás a kis kereskedelmi egységek védelmére. Úgy véli, azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy a jelenlegi öldöklő versenyben egy nem kötelező etikai kódex bárkit is rávehet a törvények szellemiségének betartására. Visszatartó erőt csakis jogszabállyal lehet elérni. Annak ellenére, hogy rendkívül rossz képet festett a készülő kereskedelmi törvény tervezetéről, Antalffy Gábor mégsem látja úgy, hogy a jogszabályt vissza kellene venni a parlament elől, ugyanis a jelenleg hatályos 1978-as belkereskedelmi törvény miatt gyakorlatilag „körberöhögnek” minket Európában, tehát törvényre szükség van. Nem érti, hogy a gazdasági tárca miért emelte ki azokat az elemeket a szabályozóból, amelyek gyakorlatilag az összes szakmai és érdekvédelmi szervezetnek megfeleltek. Az utolsó ágazati párbeszéd során készült jegyzőkönyv szerint a szakmai szervezetek mindegyike letett az egyéni igényekről és az önmegtartóztatást választva elfogadta az akkori tervezetet.
Antalffy Gábor szerint a magyar kereskedelem jelenleg abba az irányba halad, amely Ausztriában a korábbi évtizedben átformálta a kiskereskedelem arculatát. A szomszédos országban a kiskereskedelmi koncentráció miatt rendkívül sokat kell utazni, hogy egy-egy kereskedelmi egységhez érjen a fogyasztó. Magyarországon, leginkább a vidéken, a falvakban vásárlók számára nem áll rendelkezésre jármű, így elengedhetetlen, hogy a kis élelmiszerüzletek, szakboltok fennmaradjanak.
