Információink szerint december 1-jén hozza nyilvánosságra a kormány a színlelt szerződések kritériumrendszerét, bár ezt korábban november közepére ígérték. Az érintett tárcák és szakmai szervezetek még egyeztetnek az APEH és az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) számára készülő irányelvről, amely alapján egyértelműen eldönthető a foglalkoztatás jogi státusa. Horváth István, a foglalkoztatási tárca jogi főosztályának vezetője szerint a szabályozás még ebben a hónapban elkészül.
Az OMMF-nél azt tudtuk meg, hogy az irányelv 99 százalékban a mostani gyakorlatot tartalmazza majd.
A munkaügyi felügyelők jelenleg nem a szerződést vizsgálják, hanem a jogviszony tényleges tartalmát: a vállalati dokumentumokat (jelenléti ív, kifizetési könyvek), a foglalkoztatás körülményeit, valamint elbeszélgetnek a munkáltatóval és a munkavállalóval is – mondta lapunknak Vass László, az OMMF felügyeleti főosztályának munkatársa. Az adóhatóságnál ellenben nem létezik egyelőre a vállalkozói jogviszony, illetve a munkaviszony tárgyában ellenőrzési útmutató.
A munkaügyi felügyelőség jelenlegi gyakorlata szerint a felügyelő átminősíti a megbízási szerződést, ha helyszíni tapasztalatai munkajogviszonyra utalnak. A megyei főfelügyelő pedig bírságot szabhat ki, amely 50 ezer és 6 millió forint közötti összeg lehet, az érintett munkavállalók számától, a jogsértés időtartamától és az okozott kártól függően. Az APEH kezét egyelőre köti a színlelt szerződések átminősítésére vonatkozó, 2006. július 31-éig tartó moratórium, beleértve a nem az ekho hatálya alá tartozó adózókat is. Szakmai információk szerint azonban az APEH most is kiemelten vizsgálja a színlelt munkaszerződés kérdésében érintett szakmákat. Az ily módon tett megállapítások – és az ezekben foglalt szankció –, pedig felfüggesztve pihen a moratórium lejártáig, majd azt követően rövid időn belül végrehajthatóvá válik, ha az illető adózó nem rendezi a jogszabályoknak megfelelően a munkaügyeit – állítja Horváthné Szabó Bea. A PricewaterhouseCoopers szakértője szerint a cégek egyelőre az átminősítési kritériumokra várnak. Szerinte az ekho számos szakma, illetve társaság problémáját nem oldja meg, számukra csak a munkaviszony kialakítása marad.
A készülő kritériumrendszer mindazonáltal nem ad majd egyértelmű iránytűt az adózók kezébe, mivel számos esetben mérlegelés kérdése, hogy mely jogviszony vélelmezhető. A hatósági eljárások nagy része egyébként is a bíróságon végződik, ahol a bírói gyakorlat a mérvadó, erre pedig nem vonatkozik majd az – APEH-irányelvekkel azonos erejű – iránymutatás.
