Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A leendő lobbitörvényről tartott pénteki konferencia szerint a jogszabály legfőbb előnye az lesz, hogy csaknem fél évtizedes próbálkozás után megszületik.
Az Első Magyar Lobbi Szövetség (EMLSZ) arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem értékeli a tervezetet, ahhoz csupán néhány technikai jellegű módosító indítványt juttat el a szerdai plenáris ülésig
A tervezet csak a hivatásszerű érdekkijárást szabályozza, így a civil szféra, az érdekképviseleti szervezetek, valamint a vállalati szereplők továbbra is a szabályozatlan szférában maradnak. Kérdés, hogy esetükben illegális, vagyis bírsággal sújtható tevékenységnek minősül-e majd a lobbizás. Az üzletszerűen lobbizók számára pedig regisztrációt ír elő a javaslat, valamint negyedévente kellene jelentés tenniük a nyilvántartást vezető szervnél arról, hogy kinek, milyen ügyben, hogyan és mennyiért járnak el.
Az EMLSZ enyhítene a regisztrációs kötelezettség elmulasztása esetén kiróható, jelenleg legfeljebb 10 milliós bírságösszegen, emellett túl gyakorinak tartja a negyedéves jelentéstételi kötelezettséget is (NAPI Gazdaság, 2005. október 13., 2. oldal). A tervezetben szereplő, az egyetemi képzettségre vonatkozó előírás sem életszerű. Ráadásul egy érdekkijáró szakmai elismertsége aligha áll egyenes arányban végzettségével, annál jóval fontosabb a tapasztalata.
A jelentéstételi előírásokat több szempontból is élesen bírálja a szakma, mivel annak során a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni a megbízó személyét, az ügyet, az annak érdekében tett lépéseket, valamint a megbízási díjat is. Az üzletszerűen lobbizók közül többen úgy vélik, hogy a transzparencia érdekében hozott szabályok jelentős piacvesztést okoznak majd, hiszen a megbízók nagy része csak akkor szerződik, ha kiléte titokban marad. Többek szerint a lengyel minta követése lenne célszerű, az ott nemrég elfogadott jogszabály ugyanis nem a lobbistát, hanem a közhatalom képviselőjét kötelezi azonnali jelentéstételre.
Komoly hibának tartják azt is, hogy a tervezet kizárja a lobbizásból az önkormányzati képviselőket, a többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezető tisztségviselőit, fb-tagjait, és a pártok tagjait.
