Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország versenyképességét adózási szempontból az iparűzési adó mellett leginkább a munkaadói járulékok magas szintje rontja. E véleményt a versenyszféra mellett a kormányzat is osztja, legalábbis ez derült ki az adókoncepció kommunikálásából, ám e járulékok esetében azonnali változást alig, sőt jelentős mérséklést hosszabb távon sem irányoz elő a tervezet. A tételes egészségügyi hozzájárulás ez év novemberi csökkentéséről, majd 2006. novemberi megszüntetéséről nem most döntött a kabinet; az idén az Országgyűlés elé terjesztett koncepció szerint 2006-ban nem csökkennek a munkaadói járulékterhek, majd 2007-ben 2, 2009-ben pedig 3 százalékos mérséklés várható. Összességében 5 százalékkal, a mostani 33,5-ről 28,5 százalékra apad középtávon a magyarországi munkáltatók járulékterhe.
Az 5 százalékos mérséklés első lépcsőnek felfogható ugyan, de hosszú távon nem elegendő, mivel a koncepcióban egyelőre nincs szó a munkaadói járulékplafon bevezetéséről (munkavállalói oldalon éves szinten 6 millió forintos plafon érvényesül) – mondta lapunknak Horváthné Szabó Bea, a PricewaterhouseCoopers szakértője. Regionális összehasonlításban a járulékmértékek mellett a járulékplafon léte, illetve mértéke lehet mérvadó; Szlovákia például komoly előnyre tett szert mindkét vonatkozásban (itt 2 millió forintnak megfelelő járulékplafon van a munkaadói oldalon is). Csehországban a magyarországihoz hasonló terhelésről van szó jelenleg, ám 2006-ban ott is járulékcsökkentés várható, amelynek mértékéről egyelőre nem sokat lehet tudni. A magyarországi járulékterhelés a külföldi tulajdonú cégeknél mindenesetre hátráltatja a külföldi szakértők magyarországi alkalmazását, mivel más EU-országból érkező munkavállaló esetén a magyar terheket kell fizetni, miközben ők jellemzően nem vesznek igénybe tb-finanszírozású egészségügyi szolgáltatást. A természetbeni juttatások adóztatása kedvezőtlenül változik az évi 400 ezer forintos adómentes juttatási plafon bevezetésével, tőlünk nyugatra ugyanis jóval tágabb az adómentesen adható természetbeni juttatások köre és nagyobb ezek mértéke is – mondja Horváthné. A szakértő úgy tapasztalta, az érintettek eltérően reagáltak arra, hogy a kormány visszavonta a részvényopciók lehívásából származó jövedelem járulékainak növelésére irányuló terveket: az adózók egy része üdvözli a döntést, mások az átgondolatlanságot kritizálják. (A szeptemberi módosítás értelmében összesen 79 százalékra emelkedett volna e jövedelmek adó- és járulékterhelése a 29 százalékos járulék bevezetésével; ezt három évre most visszavonja a kabinet, ugyanakkor szeptemberig többen lehívták opciójukat a tehernövekedés miatt.)
