Szakértői segítségnyújtás, képzési programok és szakmai tájékoztatás szerepel annak az együttműködési megállapodásnak az eszköztárában, amelyet a szerzői jogvédelem erősítése végett az adóhatóság az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvánnyal (ASVA) és a Szövetség a Szerzői Jogokért (ProArt) nevű szervezettel kötött a múlt hét pénteken. A tapasztalatcsere mellett a vámhatósággal közösen végrehajtott akciók tehetik a jövőben hatékonyabbá az illegális tartalomértékesítés elleni fellépést. Juhász István, az APEH elnökhelyettese szerint a vámhatóság gyors reagálású egységei egyszerre több telephelyen végezhetnek rajtaütést, a hamisított termékeket lefoglalhatja és elszállíthatja a hatóság. Ehhez hasonló együttműködésről állapodott meg a közelmúltban a két érdekvédő szervezet és az Országos Rendőr-főkapitányság. Az ORFK tavaly több mint 19 ezer szerzői jogsértéshez kapcsolódó esetet vizsgált, a VPOP Közép-magyarországi Regionális Parancsnokságának szellemi tulajdonjog védelemmel foglalkozó osztálya pedig 12 esetben indított eljárást illegális adathordozók forgalmazása miatt. A csempészek által okozott kár 5–10 milliárd forint (NAPI Gazdaság, 2005. június 7., 8. oldal).
Szűts László, a ProArt elnöke szerint nehéz megbecsülni a szerzői jogsértéshez kapcsolódó feketepiac nagyságát, már csak az otthoni cd-írás elterjedtsége miatt is. Ennek mértékére a műsoros adathordozók forgalmának csökkenéséből és a nyers adathordozók növekvő forgalmából lehet következtetni. A szerzői jogsértések szempontjából kulcsfontosságúak az internet nyújtotta letöltési és fájlmegosztási lehetőségek is. Az ASVA becslései szerint a magyar moziszakmának 5-6 milliárd forintos bevételkiesést okoznak a letöltések, míg a feketepiacon 25 milliárd forintra tehető a játékok, filmek, és kábeltelevíziósjel-lopások forgalma. Sokak szerint a műsoros adathordozók magas ára is okolható azért, hogy egyre többen választják a bolti ár töredékéért elérhető illegális adathordozókat. Szűts szerint az internet adta lehetőségekre a szakmának új üzleti modell kialakításával kellene reagálnia. Ma Magyarországon mindössze egy cég kínál legális letöltési szolgáltatást, de a nemzetközi trendnek megfelelően valószínűleg egyre többen vállalkoznak majd erre – tette hozzá Szűts az MTI Eco kérdésére felelve.
