Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar kormány álláspontja szerint akkor jön majd el az ideje annak, hogy az uniós agrártámogatásokat a közösségi agrárpolitika (KAP) reformja keretében csökkentsék, ha majd „akármilyen szinten” kiegyenlítődnek a régi és az új EU-tagországok agrártámogatásai – derült ki a Miniszterelnöki Hivatalban tartott háttérbeszélgetésen. A magyar agrárgazdálkodók jelenleg az uniós területalapú támogatásoknak csak egy töredékét kapják az EU-tól. Ezt egészíti ki a magyar állam annak érdekében, hogy a szubvenció ne legyen túlságosan alacsony. A magyar mezőgazdaságnak az első uniós év után jelentős, majdnem 300 milliárd forint támogatás járt: a régebbi tagországok farmereinek támogatásához képest 25 százalékos uniós közvetlen támogatások (SAPS) a nemzeti kiegészítéssel (top up) együtt 160-170 milliárd forintot tettek ki, ehhez jöttek még a vidékfejlesztési támogatások a SAPARD nemzeti támogatásokkal együtt csaknem 100 milliárd forint értékben. A SAPS aránya az idén 25 százalékról 30 százalékra növekszik, s a következő években is emelkedik majd az uniós szint eléréséig: ezt a felemás időszakot a csatlakozási megállapodás alapján kilenc, nemzeti segítséggel is legalább hat évre tervezhették a magyar gazdálkodók. Jó néhány évnek el kell tehát telnie még ahhoz, hogy a magyar agrártámogatottsági szint elérje a régi uniós farmerekét – már ha ez idő előtt utóbbiak támogatását nem kezdik el megnyirbálni. Magyarország mindenesetre a fentiek értelmében 2013 előtt nem támogat olyan agrárreformot az EU-ban, amely a magyar gazdálkodók – amúgy is töredék támogatását – tovább csökkentené.
Jelenleg a 2003-ban elfogadott menetrend szerint a KAP-reform közepén tart az EU – mondta Vajda László, az agrártárca főcsoportfőnöke. A változások a gabona-, a marhahús- és a tejszektor mellett kiterjednek a zöldség-gyümölcs és a szőlő-bor ágazatra, a cukorrépa termelésére, továbbá az olajos magvak, a dohány, a gyapot, a komló és az olívaolaj előállítására. A főcsoportfőnök szerint a reform lényegében az EU agrárpiaci rendszerének ésszerűsítése, illetve az úgynevezett horizontális intézkedések, például az állat- és növényegészségügy, az élelmiszerjog és a vidékfejlesztés finanszírozási reformja. A „reform reformjáról”, azaz a brit javaslatokról csak a következő költségvetési időszak után, azaz 2013-at követően lehet érdemben tárgyalni – véli Vajda, aki szerint november elején várható, hogy Nagy-Britannia beterjeszti a véleményét tükröző írásos anyagot.
