Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyertes projektek megvalósítása legalább olyan kritikus tényező az uniós csatlakozás mérlegét illetően, mint az, hogy mennyi pénzt képes lekötni Magyarország az uniós pályázati keretekből a pályáztatás szakaszában. Az EU-s pénzek felhasználását ellenőrző szakértők többek között éppen ezen a területen észleltek komoly hiányosságokat, amelyek sok esetben a majdani, esetleg többmilliárdos pályázati összegek visszafizetéséhez is vezethetnek – mondta lapunknak Weidlich Edit, a Pénzügyminisztérium (PM) miniszteri biztosa. A nagy beruházások esetében sokszor hiányos a projektmenedzsment szaktudása, de a tervezés sem kellőképpen korrekt: előfordul például, hogy egy környezeti hatástanulmány késése miatt nem indulhat a projekt. Emellett a pénzügyi menedzsment terén is gondok vannak, pedig a projektek zöme pont arról szól, hogy a szerződésben vállalt feltételek, határidők betartásával kell megvalósítania a projektet a kedvezményezettnek.
Reprezentatív az ellenőrzés
Minthogy a pénzek lehívása most indul be (a pályázatok 55–85 százaléka esetében történt meg a szerződéskötés, és átlagosan 5 százalékon áll a kifizetés), visszafizetésre akár már az idén is sor kerülhet, ha hibát talál az ellenőrzés (például nem elszámoltatható költségszámla). Az azonban fontos lenne, hogy az ilyen hiányosságokra a magyar ellenőrzési rendszer szakértői bukkanjanak rá, mivel ekkor még országos szinten átcsoportosítható az összeg más projekthez, míg ha az Európai Bizottság auditorai találnak hibát, a pénzt Brüsszelnek kell visszautalni. Az EU előírása szerint az odaítélt források legalább 5 százalékának megfelelő, kockázatelemzéssel kiválasztott projektet kell ellenőrizni. Ezek között egyaránt lennie kell kis-, illetve nagyméretű, beruházási és szolgáltatási típusú projektnek, valamint regionális szinten is reprezentatív vizsgálatot követel az EU.
Kockázatos a szakemberhiány
Pénzügyi szakemberekben azonban nemcsak a projekteket lebonyolító szervezetek, hanem az operatív programokhoz tartozó irányító hatóságok és az ezekhez csatlakozó 23 közreműködő szervezet (ezek végzik a pályáztatást és a pénzek kifizetését) esetében is hiány van. Az Európai Bizottság szakértői éppen az e szervezeteknél tapasztalt fluktuációt emelték ki mint kockázati tényezőt a pénzek felhasználása szempontjából. Mint azt Weidlich Edit elmondta: egyrészt hiányzik a fiatalabb korosztály szakmai és anyagi motivációja, másrészt az államigazgatásban tapasztalatot és szaktudást szerzett embereket elszívja a versenyszféra. A PM-nek, valamint a Közösségi Támogatásokat Koordináló Irányító Hatóságnak (KTK IH) így folyamatos és megfizethető képzési lehetőséget kell biztosítani. Legutóbb a PM szervezésében és EU-támogatással 2004-ben zajlott 450 pénzügyi és ellenőrzési szakértő részvételével ilyen képzés. Elvileg most ősztől indulhatna az új típusú ellenőrképzés, komolyabb forrás azonban majd 2006 őszétől áll rendelkezésre. Az EU 2 millió eurót biztosít az ellenőri szakképzés fejlesztéséhez.
Szigorít az EU
Weidlich Edit szerint az uniós pénzek felhasználása a pályáztatásért, a felhasználás igazolásáért, a kifizetésért és ellenőrzésért felelős intézményrendszer fejlesztése révén lehet hatékonyabb. Jelenleg ugyanis az intézményrendszer rendkívül elaprózott. A 23 közreműködő szervezet egymástól eltérő eljárásmódokat alkalmaz, ami nagyon lelassítja a pályáztatást és a kifizetést, előfordulnak akár 120 napos pályáztatási procedúrák is. Az eljárásmódok egységesítését 2006-ban fejezi be a PM és az NFH, így a kifizetésekkel 2008-ig kinyúló jelenlegi pályázati rendszerben még élvezhető lesz e munka gyümölcse.
A 2007–2013-as költségvetési időszakra vonatkozó előterjesztések egyelőre koncepcionális szinten állnak, az azonban biztos, hogy számos ponton szigorodik majd a rendszer. A kifizető hatóság helyébe lépő igazoló hatóságnál – a mezőgazdasági támogatásokhoz hasonlóan – biztosítani kell a strukturális alapok esetében is a felhasználás igazolásainak kiállítását, illetve követelmény lesz, hogy egy független ellenőrző szervezet évente záradékkal ellátott megbízhatósági ellenőrzést végezzen. Szintén új elem lesz, hogy az irányító hatóságok esetében azok vezetőinek vagy a felelős miniszternek megbízhatósági nyilatkozatokat kell kibocsátani, ami alapján növelni kívánják a szervezet vezetőjének az elszámoltathatóságát. A javaslat szerint a Magyar Államkincstár lenne az egységes pénzügyi lebonyolítást végző szerv a 23 közreműködő szervezet helyett, ami a 2007-től növekvő pénzösszeg gyors és biztonságos kezelése szempontjából lényeges. Emellett a strukturális alapokhoz kapcsolódó intézmények esetében akkreditáció lép be – szintén a mezőgazdasági normatív támogatások mintájára –, amit lehet, hogy az Európai Bizottság végez majd.
