Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Országgyűlés végül a munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvényhez benyújtott módosító javaslatot úgy tárgyalhatja, hogy az nem élvezi a munkaadói oldal támogatását. Korábbi sajtóértesülések szerint a munkaadók főként a januártól bevezetendő szankcionálási rendszerrel nem értenek egyet, amely ugyan számos szempont szerint differenciál, a büntetések mértéke azonban jóval magasabb lehet, mint eddig. Különböző maximális büntetési tételekre lehet számítani aszerint, hogy egy vagy több jogszabály sérült-e, melyek ezek, először fordul-e elő az eset vagy három éven belül ismételten, mennyi a cég alkalmazottainak száma, valamint nem egyéni vállalkozó természetes munkáltató követi-e el a jogsértést vagy gazdasági társaság. Emellett további szempontokat ír elő a módosító javaslat: a jogellenes állapot időtartamától, az okozott anyagi hátrány nagyságától, az érintett munkavállalók számától is függhetnek a szankciók. Az alsó határ minden esetben 30 ezer forint, és kategóriánként eltérően a plafon 2 és 10 millió forint között szóródik. A javaslat három csoportba sorolja a jogsértéseket, és egy-egy ellenőrzés során mindhárom kategóriában lehet külön-külön bírságolni, ennek együttes mértéke legfeljebb 15 millió forint lehet. Amennyiben ismételt jogsértésről van szó, a bírságösszeg 100 ezer és 20 millió forint között szóródhat. A legfeljebb 20 főt foglalkoztató cégekre a normál bírság 50, a természetes munkaadókra 25 százaléka vonatkozik.
Emellett jövőre kibővül a munkaügyi ellenőrök intézkedési köre is: a felügyelő kötelezheti a munkaadót a jogsértés megszüntetésére, fekete vagy színlelt foglalkoztatás esetén annak felfüggesztésére a munkavállalónak járó díjazás kifizetése mellett. Amennyiben a munkaadó nem rendelkezik a megfelelő engedélyekkel vagy nyilvántartásba vétellel, a munkaügyi felügyelő eltilthatja őt tevékenységétől. A tervezet indoklása felhívja a figyelmet arra, hogy ez utóbbi lehetőség főképp a munkaerő-kölcsönzést végző cégek szempontjából lényeges. A módosítás egyébként egyértelműsítené a munkaerő-kölcsönzés ellenőrzésének szabályozását, amire azért van szükség, mert ez esetben a kölcsönadó és a kölcsönvevő együttesen gyakorolja a munkáltatói jogokat a határon átnyúló ügyletek esetében is. A jogszabály meghatározza, hogy külföldi munkavállaló magyarországi kölcsönfoglalkoztatása esetén melyik fél viseli a felelősséget. Kiterjed tovább a javaslat a külföldi munkavállalók foglalkoztatására is: a velünk együtt csatlakozott országok (kivéve Ciprust és Máltát) állampolgárai esetén a bejelentési kötelezettség, valamint a külföldiek engedély nélkül való foglalkoztatásának jogkövetkezményei beépülnek a jogszabályba.
