Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A főként az egyéni gazdálkodókat tömörítő Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) azt jelezte, hogy tagjaik tőkehiánytól szenvednek, s a kedvezményes földvásárláshoz is „meg kéne erősíteni” őket. Pedig az agrárhitelezés adataiból úgy tetszik, hogy az agrárgazdálkodók esélyt kaptak az utóbbi időben ahhoz, hogy kihasználják a lehetőséget. Az agrárhitelek állománya 38,9 milliárd forinttal, 434,4 milliárd forintra csökkent június végéig a múlt év azonos időszakához képest, s a mérséklődés csak a második negyedévben 16,4 milliárd forint volt. Egy év alatt minden hitelfajta állománya csökkent, kivéve a Hajdú-Bét és a Parmalat termelőinek az időszakban felvett kölcsöneit és az Európa-terv agrárhitelprogram hitelállományát, idén az első negyedévben viszont utóbbi is mérséklődött. Tény azonban, hogy a családi gazdálkodók, a kis- és közepes üzemek hitelállománya egy év alatt mindössze 3,5 milliárddal mérséklődött, az első negyedévben pedig egy fillérrel sem.
A mezőgazdasági vállalkozások hitelképességét elősegíteni hivatott kormányzati intézkedések, garanciaintézmények sikeresek voltak, ezzel együtt Magyarországon, de egész Kelet-Közép-Európában is a szektorban termelő vállalkozások tartózkodnak az agrárhitelek felvételétől – derül ki egy régiós kutatásból.
A külső finanszírozás igénybevétele ugyanis az agrárvállalkozások számára olyan jelentős többletköltséget okoz, amit csak jól prosperáló – vagy éppen hazárdőr stratégiát folytató – vállalatok tudnak vállalni. Emiatt, illetve a bankok iránti bizalmatlanságuk miatt a kisebb termelők inkább folyamodnak a barátokhoz, rokonokhoz, ismerősökhöz kölcsönért, mint a bankokhoz. Ebben nincs lényegi különbség a régióban. E tendenciának persze oka az is, hogy a bankszektor nem tudja a hitelezés tekintetében potenciális ágazatként kezelni a mezőgazdaságot, ami nem csoda, hiszen az elmúlt évtizedek kedvezőtlen gazdasági folyamatai következtében romlott az agrárvállalkozások, így közvetve a mezőgazdaság vagyoni, jövedelmezőségi, likviditási helyzete. Következésképpen nemcsak az eredmény termelésbe való visszaforgatásának hányada csökkent, hanem romlott az egyes mezőgazdasági szereplők hitelképességi megítélése, banki forrásszerzési lehetősége is. Eközben az ágazat egyik legnagyobb baja szakértők szerint továbbra is éppen a krónikus tőkehiány, amelyet a földpiac felszabadításával lehetne orvosolni, ezt – a különben kézenfekvő döntést – azonban politikai okokból eddig egy kormány sem merte nyíltan kezdeményezni a rendszerváltás óta.
