Sikeresen egyeztettek szerdán a parlamenti pártok és a szőlészeti, borászati érdekképviseletek az előkészítés alatt álló hegyközségi törvény és a bortörvény kapcsán – értesült a NAPI Gazdaság. Az egyeztetés kezdeményezője, Karakas János szocialista országgyűlési képviselő a megbeszélés után lapunknak elmondta, hogy most már teljes körű támogatást élvez a bortörvény módosítása kapcsán több lényeges rész. Az egyik az ellenőrzés, a másik a hamisítások különválasztása, a harmadik a borfeldolgozók felelőssége kapcsán rendkívül fontos – fogalmazott Karakas. A borospalackok kupakjára – osztrák mintára – az űrmértékjelzés mellé felkerülne egy 2 betűből, 6 számból és ismét 1 betűből álló számkombináció, amelynek alapján – a számkombinációkat rendszerbe foglaló számítógépes adatbázis segítségével – meg lehetne oldani az ellenőrzést. PET-palackoknál a zsugorfóliára lehetne tenni a számokat. Az osztrákok ma már csak a minőségi boroknál használják ezt, de kezdetben teljes körű volt az elterjedtsége. Egyetértés van arról is, hogy jogilag kétféle borhamisítás lenne: enyhébb és nagyobb. Az első csoportba tartoznának például az olyan esetek, amikor valaki 5 százalékkal túlcukrozza a bort (asztali borok esetében a cukrozás megengedett), ezt minőségvédelmi bírsággal szankcionálnák a bortörvény módosítása szerint. A szigorúbb, például meg nem engedett anyagokat is alkalmazó hamisítás ugyanakkor már a jövedéki törvényt sértő bűncselekmény lenne. A borfeldolgozóknak felelős vezetői lennének továbbá a jövőben, akiket felelősségre lehetne vonni konkrét ügyekben, ezeket a helyzeteket ugyanis a múltban nem igazán sikerült kezelni. Ami a hegyközségi törvényre vonatkozó módosításokat illeti, várhatóan 100 hektárra növekszik az eddigi 50 hektár terület, amelyen hegyközséget lehet létrehozni. Nem javasolták viszont a szakemberek azt, hogy a hegyközségeknél ültetvénynagyság szerint lehessen szavazni, így marad az egy tag, egy szavazat elv, ugyanezzel kapcsolatban a Hegyközségek Nemzeti tanácsa (HNT) esetében még további egyeztetésre van szükség.
Azt a képviselő és a HNT szakértői is megerősítették, hogy a tavalyinál és a becsültnél is kisebb szőlőtermés lesz az idén, a visszaesés a múlt évhez képest akár 30 százalékos is lehet. A csökkenés oka elsősorban a kedvezőtlen időjárás. Több helyen a szőlőszemek rothadása miatt lett kevesebb a termés, illetve a napfényes órák száma nem volt elég. A korai és középérésű fajtáknál az előző két-három évjárathoz képest 1–3 mustfokkal is alacsonyabbak a beérési cukorfokok. Mintegy 10-15 százalékkal megnőtt ugyanakkor a szőlő ára, fajtától függően. A fehérszőlők alapára kilogrammonként 30–60 forint, a kékszőlőké 40–80 forint közötti. Az augusztusi készletfelmérés szerint mintegy 3,2 millió hektoliter óbor van a pincékben. Emellett a feldolgozói értékesítési árak is 10-20 százalékkal alacsonyabbak az előző évinél.
