Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt napok gyengülései után tegnap stabilan 250 forint alatt jegyezték az eurót, a forgalom azonban nagyon alacsony volt, így inkább a kivárás, semmint a fordulat jellemezte a magyar devizát. Az euró kurzusa a reggeli 249,80-as szintről délutánra – 60 fillérrel – enyhén süllyedt, mélypontja 249,11 forint volt. Az árfolyamot támogatta a kötvénypiaci erősödés, a hozamok a hosszú oldalon 7-8, a röviden pedig 3-4 bázisponttal süllyedtek, kamatvágási várakozások azonban továbbra sem árazódnak. Ezzel együtt idén még beleférhet 25 bázispontos csökkentés, amit a kedvező külső körülmények, illetve az infláció támogathat – vélekedett Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. Az erősödés mögött az elemző szerint regionális hatások is állnak, valamint tart még a Standard & Poor’s adósságminősítést megerősítő bejelentésének hatása is. Semmiképpen sem lehet fordulatról beszélni – fogalmazott Jobbágy Sándor, a Budapest Economics szakértője, és szerinte a piacok sem nyugodtak meg, a látszat csak az alacsony forgalomnak köszönhet, nagyon törékenyek a mostani szintek. Amennyiben nem érkezik a piacot lázba hozó információ, úgy a kedvező globális folyamatok – tovább mérséklődtek az amerikai és a német hozamok – erősíthetik a piacot akár hosszabb ideig is. Az euró jegyzése 247 forintig is süllyedhet rövidtávon, újabb erősödési hullámról azonban nem lehet beszélni – fogalmazott Nyeste Orsolya, aki később – az S&P bejelentése hatásának lecsengése után – az európai deviza 250 forint feletti jegyzésére számít. E mögött szerinte az egyensúlyi – államháztartási – nehézségek, bizonytalanságok állnak, s feltehetően nem sikerül elszakadni az amerikai kamatemelés hatásaitól sem. Az elemző mindezzel együtt egy év alatt összesen 75 bázispontos kamatcsökkentésre számít.
A törékeny helyzet és a bizonytalanságok ellenére nincs ok aggodalomra, a befektetők a jelek szerint bíznak a régiós piacokban – derül ki a Concorde elemzéséből. Úgy tűnik, ismét aktuális, hogy a „a piac fittyet hány a fundamentumokra” (NAPI Gazdaság, 2003. január 6., 1–3. oldal). A jelentés szerint ugyanis csak a múlt héten pénteken csaknem 40 millió euró áramlott a két JP Morgan Emerging Europe és a Baring Eastern Europe részvényalapokba, és az összes nagyobb eszközértékkel rendelkező alap (a Credit Suisse, a Morgan Stanley, a Jupiter, a Griffin és a Pictet közép-kelet-európai régióban befektető részvényalapjai) is pozitív beáramlást regisztrálhatott az elmúlt egy hétben. Ez azt mutatja, hogy a külföldi befektetők nem aggódnak a forint csekély mértékű gyengülése miatt, amit a kedvezőtlen makrohelyzetről árulkodó prognózisok váltottak ki.
