Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A KSH adataiból kiderül, hogy míg a 250 főnél többet foglalkoztató (nagy)vállalatok száma évről évre csökken, a kkv-k terén folyamatos a növekedés. A legdinamikusabb bővülés azonban a legkisebbek kategóriájában, a mikrovállalkozásoknál tapasztalható. A magyar gazdaság vállalati piramisa – állapítja meg a pénzügyi felügyelet által közreadott egyik tanulmány – ma meglehetősen egészségtelen, mivel alul túl széles, feljebb viszont kialakulatlan, hiányos. Becslések szerint egyébként Magyarországon a meglehetősen népes kkv-kör bruttó hazai termékhez (GDP) való hozzájárulása 25-30 százalékot tesz ki, szemben a nyugat-európai 50-55 százalékkal. A szektornak azonban már most jelentős a foglalkoztatásban betöltött szerepe.
A kereskedelmi bankok egyértelműen arra számítanak, hogy a kkv-szektor súlyban és jelentőségben is erősödik. Az említett tanulmányban is rögzítik: ennek a körnek a fejlődése érezhetően felgyorsult, amikor a hazai pénzügyi feltételekben számukra jelentős javulás következett be. A hazai kkv-k ezzel együtt még jóval kisebbek, mint nyugat-európai társaik. Tavaly áprilistól már Magyarországon is az EU standardjai érvényesek (ezek szerint az itt működő mintegy 850 ezer vállalkozás több mint 95 százaléka kkv), de a magyar bankok – a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva – általában ettől eltérő kategóriákat használnak. A kkv-besorolás változása a statisztikákat is alaposan átalakította. 2005 első félévében így – a pénzügyi felügyelet frissen kiadott jelentése szerint – ez a szektor rendelkezett a vállalkozói hitelek több mint a felével, összesen 2623 milliárd forinttal. Sajnos arról, hogy a korábban még nagyvállalatnak minősülő cégek nélkül hogyan alakult volna a dinamika, nem áll rendelkezésre információ.
