Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem készül választási költségvetés – ezt többször is leszögezte Veres János pénzügyminiszter a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón. A jóléti kiadásokat taglaló grafikonok és egyes elemzői vélemények azonban némileg másról szólnak: a korábban bemutatott prioritásoknak – itt kiemelt helyen szerepelnek a szociális ügyek – megfelelően összegszerűen többet költ az állam családtámogatásra, az otthonteremtés támogatására, valamint a felsőoktatásra is. Mindezt az elvonások mértékének csökkenése mellett: az adócentralizáció 38-ról 36,3 százalékra csökken a GDP arányában mérve, míg az újraelosztás mértéke 50,3-ről 48,3 százalékra mérséklődik. Pintér András, az IEB szakértője szerint több aspektus is választási büdzsé készültére utal. Ide sorolhatóak a már bejelentett bérintézkedések, illetve az adócsökkentések. Ugyancsak ezt a feltevést igazolja, hogy a kormányzat az új deficitszámokkal a választások előtt nagyobb mozgásteret biztosított magának. A kormány kedden bemutatta a jegybanknak a 2006-os költségvetési javaslatot, amely semmilyen reformot nem tartalmaz – vélekedett a jegybankelnök a jövő évi büdzséről.
Az adóbevételek 200 milliárd forinttal maradnak majd el az idei mértéktől, ez nagyrészt az áfa-csökkentésnek köszönhető, amit több adószakértő szerint célszerűbb lett volna az eurócsatlakozást megelőző évben meglépni, mint a választások évében. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője ezt alulbecsültnek tartja, szerinte 250–300 milliárd forint kiesésével kell számolni. Veres mindazonáltal kiemelte, hogy a szigorú költségvetési politika jegyében a kiadások 2,3, míg a bevételek 4,7 százalékkal nőnek jövőre. Az államháztartás bürokratikus kiadásai pedig a GDP 6,7 százalékát teszik majd ki, szemben a jelenlegi 7 százalékkal.
Az Eurostattal kapcsolatos elszámolási kérdéstől függetlenül – fogadkozott Verse – nem lesz fennakadás az autópálya-építésekben: jövőre 266 kilométernyi gyorsforgalmi utat adhatnak át, ami egyelőre nem tudni, hogy mennyivel terheli meg a büdzsét. A kormány még jelenleg is egyeztet az Eurostattal arról, hogy mely beruházásokat, illetve számlaösszegeket lehet ppp terhére elszámolni. A ppp szerződési formát október végére véglegesíti a kabinet, így ekkor lehet majd kiszámolni a büdzsét terhelő összeget, ami valószínűleg 200 milliárd forint körül lesz – Veres szerint. A nem ppp keretében megvalósuló útépítéseket pedig az Európai Fejlesztési Bank hiteléből, esetleg kötvénykibocsátásból finanszírozzák.
A jövő évi GDP arányában meghatározott, 4,7 százalékos hiánycélban 0,4 százalékpontot képvisel az autópályaügy: 0,2–0,2 százalékpontnyit a fenntartás és az építés. Az idei államháztartási hiány eredményszemléletben pedig a GDP 6,1 százalékát teszi majd ki az autópálya-építési tétellel terhelve és a nyugdíjreform 1,3 százalékpontos hatásával korrigálva (2006-ban 1,4 százalékpontos korrekcióval számol a kormány). Ebben 437 milliárd forintot tesz ki az autópálya-korrekció, de 0,25 százalékponttal rontja az egyenleget az, hogy 50 milliárd forinttal elmaradnak az áfa-bevételek az előirányzattól az alacsonyabb infláció miatt, valamint néhány felülről nyitott előirányzat esetében jelentkeznek pluszkiadások (például az uniós társfinanszírozásnál).
Pénzforgalmi szemléletből egészen más képet mutat a két év államháztartási hiányának aránya: 2005. év végére 1080 milliárd, jövőre pedig ennek másfélszerese, 1580 milliárd forint lesz a hiány. Veres ezt azzal magyarázza, hogy a kormány 2006-ban nem kíván alkalmazni egy általa meg nem nevezett, egyszeri hiánycsökkentő tételt, amely 415 milliárd forinttal javíthatná a mérleget, emellett a büdzsé kiadási oldalán jelenik majd meg a Nemzeti Autópálya Rt. 169 milliárd forintos hitele. A 300 milliárd forintos, már beharangozott kiadáscsökkentés úgy tűnik, hogy valójában tartalékképzést jelent: az idei büdzsében meghatározott 160 milliárd forinttal csökkentett bázissal tervezik a költségvetést, és e redukált bázis további 3 százalékát helyezik tartalékba (ez 110–120 milliárd forintra rúg), valamint a költségvetési intézmények háttérintézményeinek működési kiadásait 10 százalékkal csökkentik. A jövő évi büdzsével kapcsolatban egyelőre homályos pont a Gripen teljesítés elszámolásának kérdése, amiről szintén az Eurostattal egyeztet a kormány. Előfordulhat, hogy a következő két évben GDP-arányosan egyaránt 0,5–0,5 százalékponttal ronthatja ez a tétel a hiányszámot.
Az elemzők többsége a pénzügyminiszter által közzétett új idei és jövő évi hiányszámokat korrektnek és az eddigieknél reálisabbnak tartja. Az 2005-ös eredményszemléletű, nyugdíjreformmal korrigált 6,1 százalékos GDP-arányos deficit „közel lehet a véglegeshez”, ám a 2006-os 4,7 százalékos hiánnyal szemben van, aki – az autópálya-elszámolás nélkül – 7,3 százalékra számít. Jelentős bizonytalanság övezi a ppp-projektek sorsát hosszabb távon is, ez azonban nagyrészt az Eurostattól függ.
