Az idei második negyedévben 1,688 milliárd eurót tett ki a folyó fizetési mérleg hiánya – derül ki lapunk konszenzusából. Az elemzők a második negyedévre 258 millió euróval nagyobb deficitre számítanak, mint az első három hónap 1,43 milliárd eurós előrejelzése, és 191 millióval fejelik meg a jegybank első negyedévre vonatkozó első közlését. Az év egészére 7,112 milliárd eurót mutat a konszenzus – a Reuters legutóbbi felmérésében a második negyedévre 1,72, egész évre pedig 6,96 milliárd euró hiányt vár. A jegybank pénteken teszi közzé a második negyedéves folyó fizetési mérleget. A második negyedévben folytatódott a fizetési mérleg romlása, ami elsősorban a jövedelemegyenleg romlásának „köszönhető” – fogalmazott Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője.
A nemzetgazdaság külső eladósodottsága folytatódik, ez egyre nagyobb negatív kamategyenleget eredményez, ugyanakkor rendszerint a második negyedévben magas az osztalékfizetések mértéke is. Szerinte az idegenforgalom bevétele tovább erősödött a fapados turizmus dinamikus növekedése miatt, azonban az egyenleg javulását mérsékli az egyre több külföldre látogató magyar turista.
Németh Dávid, a Raiffeisen Értékpapír elemzője szerint kismértékben a turizmus növekvő bevételei is javíthatják a mérleget, de a jövedelmek egyenlege tovább romolhat.
Az elemzők szerint a korábbiakhoz hasonlóan most is sok múlik az áruforgalom egyenlegén, illetve azon, hogy lesz-e importkorrekció. Suppan úgy véli, az áruforgalmi egyenleg feltehetően nem mutat olyan mértékű javulást, mint a külkereskedelmi statisztikák esetében. Elsősorban a külkereskedelmi mérleg második negyedéves jelentős javulása miatt számítunk a folyó fizetési mérleg javulására, a külkermérleg-statisztikával kapcsolatos bizonytalanság miatt a folyó mérleg egyenlege azonban jelentősen felfelé módosulhat – kommentált Németh Dávid. Kovács György, a Budapest Economics szakértője szerint továbbra is két ellentétes folyamat jellemzi a fizetési mérleget: az egyik a javuló külkereskedelmi hiány – amiben szerepet játszik 2004 második negyedévének erős importja az EU-csatlakozáshoz kapcsolódóan –, a másik az erősebb kiáramlás a jövedelem soron, ami tükrözi a gyorsabb növekedést és a nagyobb működőtőke (FDI)-állományt is.
Finanszírozási oldalon a Raiffeisen Értékpapír elemzői is jelentős FDI-beáramlásra számítanak – akárcsak az előző negyedévben –, és az első negyedévnél alacsonyabb FDI-kiáramlást várnak, azaz összességében növekvő nettó FDI-beáramlást prognosztizálnak. Az év egészére 3-3,5 milliárd euró FDI-beáramlásra számítanak.
Éves szinten is kulcsszerepet kap az importnyilvántartás. Amennyiben nem lesz importkorrekció, úgy 7,1 milliárd euró alatt is lehet az éves deficit – vélekedik Samu János, a Concorde elemzője.
