Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A BÉT szakemberei már évek óta próbálják elérni, hogy a magyar magánszemélyek körében is legalább valamennyit visszaszerezzenek régebbi népszerűségükből a részvények. Az általuk eddig elért eredmények inkább csak a kormányzat szintjén rekedtek meg (ott is kissé ellentmondásosan, hiszen a kabinet felkarolta ugyan a „negyedik pillért”, de a dolgokat megfűszerezte némi árfolyamnyereség-adóval is). Amit azonban a tőkepiac szereplői nehezen (vagy sehogy sem) tudnak elérni, az a bankok esetében csupán üzletpolitikai döntés kérdése.
A pénzintézetek már egy ideje tervezgetik, hogy a nyilvánvalóan bekövetkező (bár egyelőre valamiért egyre csak csúszó) marzscsökkenést a tőkepiaci befektetések felé való nyitással ellensúlyozzák. A banki kínálatban már megjelentek a befektetési jegyek, és a CIB mostani lépésével – amit nyilvánvalóan mások is követnek majd – a részvények is könnyen elérhetővé váltak. Az így megcélzott ügyfélkör pedig azokat a magánszemélyeket foglalja magában, akik nem túl szofisztikáltan kezelik megtakarításaikat. Jó eséllyel sohasem voltak ügyfelek egyetlen (még banki hátterű) brókercégnél sem, viszont meglehetősen sokan vannak. Ők azok, akik a hiteleknél csak a törlesztőrészletek nagyságát nézik, a kamat- és az egyéb díjterhekre nem figyelnek. Pénzüket jelenleg bankbetétben vagy alig kamatozó folyószámlán tartják, és a biztonság kedvéért egy hitelkártyát is hordanak maguknál. Mindemellett azonban van rendszeres jövedelmük és a rosszabb napokra félre is akarnak (és persze tudnak is) tenni pénzt. A pénzügyekhez nem értenek, tanácsért pedig sokszor a „bankoskisasszonyhoz” fordulnak, aki általában felsőbb instrukcióinak megfelelően igazítja el a hozzá fordulókat.
A BÉT által elvetett magok így most már valóban rövidesen kicsírázhatnak. Aratni azonban biztosan a bankok fognak.
