A mértéktartóbb várakozások igazolódtak be az Eurostat tegnapi közzététele nyomán: a szokásoknak megfelelően a szervezet semmilyen módon nem kommentálta az idei államháztartást, és jelentésében szót sem ejtett az autópálya-elszámolásokról (NAPI Gazdaság, 2005. szeptember 22., 2. oldal).
Magyarország államháztartási hiánya tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 5,4 százalékára rúgott, ennél nagyobb hiányt, 6,6 százalékot csak Görögország esetében mutatott ki a hivatalos uniós statisztika – a magyar deficit a nyugdíjreform-korrekció nélkül 6,5 százalék lett volna. A legutóbbi jelentéshez képest 0,9 százalékos a növekedés, amely a 13. havi bérek elszámolásával függ össze – derül ki az Eurostat jelentéséből. A pénzügyi tárca elfogadja az Eurostat jelentésében foglaltakat.
A tavalyi büdzsé hiányának utólagos emelése semmiképpen sem jó, ám a bizalom már 2003-ban elillant, s azóta sem sikerült még csak részlegesen sem visszaszerezni – véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az amúgy is meglehetősen „roggyant” nemzetközi piaci megítélést nem erősítette a 2004-es deficit újabb felfelé srófolása. Az Eurostat azért emelte meg a 4,5 százalékos számot, mert a magyar kormánnyal ellentétben nem az idei évre számolta el a tavalyi 13. havi béreket (amit 0. havi bérként idén fizették ki), hanem a tavalyi kiadásokat emelte meg vele.
Az államadósság tavaly decemberben a GDP 57,4 százalékát tette ki, akárcsak egy évvel korábban. A költségvetés elsődleges (kamatkiadások nélküli) egyenlege tavaly a GDP 1,1 százalékának megfelelő hiányt mutatott, ami egyes vélemények szerint fontosabb mutató.
Az Eurostat jelentése mellett gyakorlatilag szemrebbenés nélkül ment el a piac, a forint némi erősödést is produkált, ami valószínűleg a múlt heti veszteségek utáni korrekcióval magyarázható. A lengyel deviza a választások után jelentősen gyengült, ami elvileg magával ránthatta volna a forintot is, ám a befektetők zlotyból forintba csoportosíthatták át tőkéjük egy részét. Pintér András, az Inter-Európa Bank elemzője a NAPI Online-nak úgy vélekedett, hogy a piac sokkal inkább az autópálya-finanszírozás és a konvergenciaprogram tarthatóságával kapcsolatban várja az EU álláspontját. Sztrádaügyben a legfontosabb kérdés, hogy hosszabb távon a ppp-finanszírozást miként kell figyelembe venni a költségvetésben.
Molnár Csaba
Kolozsi Pál