Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bérfelzárkóztatási program lesz, de a finanszírozásáról továbbra sem árul el részleteket a kormány – ez derült ki Gyurcsány Ferenc tegnapi napirend előtti beszédéből. A kormányfő elmondta: a kormány azt javasolja, hogy jövőre a legalacsonyabb minimálbér magasabb legyen a létminimumnál és a közszférában a jövedelmek vásárlóértékének növekedése érje el a gazdasági növekedés négyszázalékosra tervezett ütemét. Gyurcsány külön szólt a rendőrökről, akiknél a GDP-növekedési ütem háromszorosát is elérheti a bérfejlesztés.
A kormány a munkaadókkal és a munkavállalókkal az ötéves adóprogramhoz hasonlóan kész 4-5 éves bérfelzárkóztatási programban is megállapodni, amelynek egy ágazati modellje kicsiben nemsokára elkészülhet az építőiparban – mondta Gyurcsány. E megállapodás tartalmazhatná a minimálbér emelésének részleteit, amely 2010-re átlagosan elérhetné a 100 ezer forintot.
A miniszterelnök beszédében nem tért ki az Eurostat hiánynövekedésről szóló közleményére, pedig annak részletei már korábban ismertté váltak. A hiány kapcsán a többi napirend előtti felszólalás esetében sem volt alkalma megnyilvánulni, a Budapest Airport Rt. privatizációjára vonatkozó ellenzéki felvetésekre ugyanakkor reagált. A fideszes Pokorni Zoltán arra a kérdésre várt választ a miniszterelnöktől, hogy lesz-e vizsgálat a bírósági döntéssel érvénytelenített tender ügyében. A kormányfő elmondta: ha a kabinet szükségesnek tartja a vizsgálatot, azt időben be is jelenti. A Fidesz addig is az ÁPV Rt. felügyelőbizottságába delegált tagján keresztül hozzájuthat a kért információkhoz.
Legalább 61 700 forintos minimálbért javasol a kormány 2006-ra – jelentette be Csizmár Gábor munkaügyi miniszter. Az összeg a legutóbb közzétett létminimummal azonos mértékű (egykeresős, egyfős háztartással számolva), ugyanakkor még tárgyalások folynak az OÉT-ban ennél magasabb szint megállapításáról. Ez 3,5–4 százalékos bruttó keresetnövekedést jelentene a versenyszférában, valamint átlagosan legalább ekkora emelkedést a közszférában – hangzik a kormányjavaslat. A reálbér-növekedés 3 százalék fölött lenne, a foglalkoztatás 0,5 és 1 százalék közötti bővülésével (3,5–4 százalékos GDP-növekedés és 2 százalékos infláció mellett). A minimálbér mértékét törvény garantálná, akárcsak azt, hogy a középfokú képesítést igénylő munkakört ellátók az átlagos minimálbérnél legalább 10, a felsőfokúak pedig legalább 20 százalékkal magasabb fizetést kapjanak. A szükséges végzettséget a munkaköri leírás rögzítené. A megnövelt összeg minimálbér fölötti része már nem adómentes, a 18 százalékos sávba esik – ez körülbelül a jelenleg minimálbérre bejelentettek felét érinti közép-, vagy felsőfokú végzettségük miatt.
