Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A forint folytatta a múlt hét közepi gyengülését, az európai devizát pénteken 248,45 forinton is jegyezték, elemzők szerint mindez nem meglepetés, sőt, Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője szerint az a meglepő, hogy csütörtökön – amikor napvilágot láttak a legújabb hiánykalkulációk (NAPI Gazdaság, 2005. szeptember 22., 1–2. oldal) – nem volt pánikreakció. Másfelől viszont jól láthatóan most „érnek be” a deficit izmos növekedéséről szóló nem is egészen új keletű – a jegybank már jó ideje, például a legutóbbi inflációs jelentésben is kommunikálja az államháztartásban rejlő veszélyeket – hírek. A piac számára nem új a mostani helyzet, csak most kezd ráébredni arra, hogy a hiány minden bizonnyal „tényleg” nagyobb lesz a vártnál, ebben nem elhanyagolható annak szerepe sem, hogy a pénzügyi tárca hónapról hónapra hozza a prognózisát, s ez kissé elaltatta a piacot. Talán azért is tűnik „keserű ébredésnek” a mostani helyzet, mert semmi olyan információ nem látott napvilágot, ami új fiskális helyzetként indokolná a hiány növekedését, „mindössze” egyértelművé kezd válni, ami eddig is ismert volt, jelesül, hogy nem mennek át a kozmetikázások. E jelenséget csak erősíti az euró bevezetési dátumának ismételt csúszásáról szóló vélemények sűrűsödése – közöttük a legfontosabb Járai Zsigmond 2010-et gyakorlatilag kizáró megnyilvánulása (NAPI Gazdaság, 2005. szeptember 20., 1–2. oldal).
A kását azonban nem eszik olyan forrón, az Eurostat mára várt megnyilvánulása nem tartalmazhat 2005-re vonatkozó deficit-előrejelzést, mivel még arról sem határozott, hogy milyen módszerek mellett lehet majd meghatározni az államháztartás idei pozícióját (a témáról lásd még a pénzügyminiszterrel készült interjúnkat a 3. oldalon). Az Eurostat feltehetően a számítás technikájáról adhat információkat, konkrét számok nyilvánosságra kerülésének kevés az esélye, a „történet” persze minden bizonnyal a hiány növekedése felé halad – vélekedik Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője. Hangulatilag összevág ezzel a kamatcsökkentési várakozások gyakorlatilag teljes kiárazódása, illetve a hozamok emelkedése. A forint további gyengülése is benne van a levegőben, igaz, a nemzetközi környezet – bár egyre csökkenő kiszámíthatóság mellett – még nyújt támogatottságot a piacnak. Durva árfolyameséstől azonban feltehetően nem kell tartani, igaz, komolyabb visszaerősödéstől sem. A szakértők az év végére 248–251 forintos eurót és 6 százalékos alapkamatot várnak.
