Magyarország lemaradása hatalmas a megújuló energiaforrások felhasználásában – derült ki egy osztrák-magyar szolárkonferencián. Az ilyen energia aránya az összes energiafelhasználáson belül mindössze 3,6 százalék, ezzel az öreg kontinensen az utolsók között vagyunk. Az Európai Unió elvárásai szerint 2010-re csak a villamosenergia-előállítás megújuló energiaforrásokra épülő részét a jelenlegi 0,5 százalékos érték több mint hétszeresére, 3,6 százalékra kellene emelni – Ausztriában ez akkorra már 78,1 százalék lesz. Az egyik lehetőség, hogy alternatív forrásokból – biomasszából, szélenergiából (NAPI Gazdaság, 2005. szeptember 23–24., 4. oldal), napkollektorokból vagy napelemekből – fedezzék a szükségleteket.
A szakemberek szerint egymillió hektár energiaerdőből – éppen ennyi, eddig szántóként hasznosított területet kellett kivonni az EU-csatlakozás után – az ország energiaigényének 15–25 százalékát lehetne fedezni, ráadásul ez az agrárnépesség helyben tartását és a munkahelyteremtést is segítené. Ma az energiaszükséglet említett 3,6 százalékát fedező megújuló energiaforrásokon belül 2,8 százalékpontot a biomassza, túlnyomó részt tűzifa képvisel, amelyhez az erdők kivágásával jutnak.
A résztvevők közül többen jelezték: rohamosan növelhető lenne a környezetvédelmi szempontból is sokkal előnyösebb energiaforrások alkalmazása, ha nem csupán egy KIOP-pályázat támogatná a telepítéseket. Ezek a pénzek csak 120 millió forintnál nagyobb beruházásokkal nyerhetők el, amit egy iskolának, kórháznak esélye sincs kifizetni – mondta a NAPI Gazdaságnak Horváth János geológus, a Geo-Montan Kkt. munkatársa.
Willin-Tóth Kornélia