Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyarországi kerékpárutak, illetve a kerékpáros közlekedés helyzetét leginkább az információhiány és a koordinálatlanság jellemzi. Még arról sincsenek adatok, hogy országos szinten mennyi kerékpárút van és azok milyen állapotban vannak – derült ki lapunk kérdéseiből. A kerékpárutak építése és fenntartása a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik, nincs olyan központi koordináló szervezet, amely összefogná a pénzügyi és a szakmai feladatokat – mondta Bodor Ádám, a Magyar Kerékpáros Klub turizmusfejlesztési szakértője. Idén az alacsonyabb rendű kerékpárutakra jutó források (436 millió forint) a GKM-től átkerültek a regionális fejlesztési tárcához, csak az országos kerékpárút-törzshálózat maradt a közlekedési tárcánál. A környezetvédelmi tárca pedig a nemzeti parkokhoz kapcsolódó kerékpárút-építést támogatja.
Bodor Ádám szerint fontos lenne, hogy a ma jellemző járdafelfestés helyett a gyalogos és autós forgalomtól egyaránt elválasztott kerékpárutak épüljenek. Az infrastruktúra fejlesztéséhez – kerékpárút, tömegközlekedési járműveken való szállítás, akadálymentesítés, kerékpártárolók, tájékoztatás – állandó központi forrást kellene elkülöníteni például az út- és autópálya-építési alapból. Így egyrészt hosszú távon tervezhető lenne a fejlesztés, másrészt nem esne olyan könnyen áldozatul az éppen aktuális pénzügyi megszorításoknak. Készült ugyan országos kerékpárút-fejlesztési terv, de nem rögzíti a konkrét nyomvonalat és lépéseket, sem pedig a felelős szerveket – tette hozzá Bodor. A nyugat-európai példákhoz hasonlóan szükség lenne a KRESZ módosítására is, így például a biciklista – kerékpárút hiányában – egyirányú utcába a forgalommal szemben is behajthatna. Kóka János gazdasági miniszter a mobilitási hét kapcsán felkérte a civil szervezeteket, hogy fogalmazzák meg a terület legfőbb problémáit és a szükséges lépéseket.
